Több mint a fele megvan a száz lépés programjának, s a kormányfő már újabbak bejelentésére készül. Kommunikációs szempontból áttörést ért el ezzel a kabinet - a száz lépést azonban nem ez minősíti, hanem a döntések elfogadása.

CSABA LÁSZLÓ közgazdász: A miniszterelnök is többször egyértelművé tette, hogy a száz lépés programja nem átfogó reformokat jelent, hanem csupán arról van szó, hogy az adott rendszerek működését miként tehetnék kissé racionálisabbá. Vagyis a cél csupán az, hogy mérsékeljék a kiadásokat és növeljék a bevételeket. A jelentős részben a munka világára, illetve a társadalombiztosításra koncentráló intézkedések azonban a fizetési mérlegre nem lesznek nagyobb hatással, mert alapvető strukturális változások nélkül a költségvetési kiadások sem csökkenthetők számottevően. Ugyanakkor szándék sem látszik arra, hogy az eredeti hiánycélok elérése érdekében bármilyen gazdasági lépést terveznének. Az intézkedések hatékonyságát különben pontosan jelzi, hogy miközben a tervezett új egészségügyi járulék két és fél, legfeljebb hárommilliárd forintot hoz, a mentőautók cseréje négymilliárdba kerül. Kétségtelen, hogy a választásig hátralévő idő alatt a nagyobb rendszereket már nem lehet átalakítani, de a reformok előkészítéséhez szükséges lépéseket mindenképpen meg kellene tenni. Ha a kormány erre nem tesz kísérletet - és beéri azzal, hogy látványosan demonstrálja: a helyén van és kormányoz -, újabb lehetőséget szalaszt el. Más kérdés, hogy milyen esély van közmegegyezést igénylő fordulatra ott, ahol ha valaki azt állítja, szikrázó napsütés van, a másik tüntetően esernyővel lép ki az utcára.

ÉKES ILDIKÓ, az Ecostat osztályvezetője: A családtámogatási rendszer átalakítása, a juttatások jövedelmi pozícióhoz kapcsolása többször visszatérő gondolat volt, a gyermekek zömét azonban a kevésbé tehetős szülők nevelik, így a csomag ezen a területen nem hozhat jelentős megtakarítást. Gondot okoz ugyanakkor, hogy bevételeik egy részét éppen a magasabb jövedelemmel rendelkezők képesek elrejteni, míg sokan esetleg azért eshetnek el a támogatásoktól, mert néhány száz forinttal túllépik a kedvezményekre jogosító jövedelemküszöböt. Jónak tűnnek viszont a munka világában tervezett intézkedések. Indokolt a borravaló megadóztatása is, csakhogy a pincérek mellett több mint negyven szakmában létezik hasonló önkéntes juttatás, s azokban egyelőre senki nem követeli a közterhek behajtását. Ezért inkább a nagy jövedelmeket kellene "megfogni", figyelemmel arra is, hogy a szürkefoglalkoztatásból nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak származik igazán jelentős bevétele. A gazdaság kifehérítését tehát sokkal célszerűbb lenne felülről kezdeni. Ugyanakkor elkerülhetetlennek tűnik, hogy legalább azokon a területeken vizsgálják majd a vagyongyarapodást - akár az egész családra is kiterjedően -, ahol köztudottan eltitkolt jövedelemre lehet szert tenni.

TÖRÖK GÁBOR politológus: Két lépcsőfokot kell leküzdenie a száz lépés programjának. Az első, hogy a közvélemény érzékelje: a kormány - szemben az ellenzék állításaival - cselekszik, vagyis érdemi döntéseket hoz. Ebben kétségtelen sikert értek el, hiszen már hosszabb ideje a kabinet határozza meg a politikai napirendet, bár nem minden bejelentést időzítettek a legszerencsésebben. A médiumokban egyébként utoljára a száznapos programról esett ennyi szó - voltak ugyan elvetélt próbálkozások, például az Európa-terv, amely két napot élt meg -, kommunikációs szempontból tehát a kormány jelentős áttörést ért el. A száz lépést azonban nem ez minősíti, hanem a döntések elfogadása. Miután olyan intézkedésekről van szó, amelyek hatását a polgárok a saját mindennapjaikban is tapasztalni fogják, viszonylag egyszerű helyzetben lesznek. Ha életviszonyaik érzékelhetően javulnak, a kormány a második lépcsőfokon is túljuthat, amennyiben viszont nem lesz számottevő változás, a száz lépés programja is elbukik. Ezért most még csaknem közömbös, hogy a javaslatokat miként fogadják, s azok rövid távon befolyásolják-e a választók pártpreferenciáit. A lényeg az, hogy a zömében 2006 elejétől érvényesülő változásokat a közvélemény hogyan fogadja majd.

SINKÓ ESZTER, a Semmelweis Egyetem Menedzserképzőjének oktatója: Számos pozitív eleme van a program egészségügyi fejezetének, így például a daganatos betegségek csökkentésével, a sürgősségi ellátással kapcsolatos szándékok. Jó, hogy a betegutak szabályozásával valamennyi rászoruló megkaphatja a szükséges kezelést. Ám a számos elem megvalósításához politikai párbeszédre, konszenzusra lenne szükség, s úgy tűnik, hogy az ehhez szükséges idővel nem számol a kormány. Például ahhoz is széles körű egyetértésre, elemzésekre, módszertani munkára volna szükség, hogy pontosan meghatározhatók legyenek a különböző ellátási szintek - kinek és mi jár, fizet-e járulékot, vagy éppen mi maradjon ki az alapcsomagból. Politikai döntések is hiányoznak, hiszen ha valóban az állam fizeti a rászorulók járulékait, akkor ez komoly költségvetési kötelezettségvállalást jelentene. Az is kétséges, hogy a szocialisták vagy az SZDSZ képviselői megszavazzák-e a jogosultságok átrendezésével kapcsolatos változásokat. Az, hogy a közpénzből milyen szolgáltatásokat lehet finanszírozni, nemzetközileg is vitatott. Ezért kétséges, hogy még ebben a ciklusban sikerül megfelelő megoldást találni.

A program eddig meghirdetett lépései:

Huszonegy lépés az egészségügy területén

I. Orvosi segítség mindenhol 15 percen belül

1. Sürgősségi osztályokat, központi ügyeleteket nyitnak azokon a területeken, ahol eddig nem voltak. Győrben, Zalaegerszegen, Miskolcon és Szolnokon. Külön gyermek sürgősségi osztályokat hoznak létre. (Megjegyzésünk: A megyei kórházaknak, így ezeknek is már van sürgősségi osztályuk.)

2. Új helikopterbázisok létrehozásával az ország minden pontjára el fognak jutni a légi mentők. Leszállópályákat létesítenek a nagy forgalmú traumatológiai és kardiológiai osztállyal rendelkező intézményekben. Az idén három, a következő években hét új mentőhelikoptert szereznek be.

3. Negyven új rohamkocsi és nyolcvan mentőkocsi beszerzésével, a mentőkocsik korszerű műszerekkel való ellátásával javítják a mentőszolgálat felszereltségét. Új mentőállomást építenek Kazincbarcikán, Záhonyban, Nyíregyházán, Túrkevén, Hajdúszoboszlón, Pétervásárán, Pápán, Dunaföldváron, Zalalövőn és Ercsiben.

II. Program annak érdekében, hogy tíz év alatt 15 százalékkal csökkenjen a daganatos betegek száma

4. Az idén induló nemzeti rákellenes program keretében szűrőbuszokkal az év végéig 53-ról 65 százalékra növelik az emlőszűrésen részt vevők arányát, és kiterjesztik a méhnyakrák-szűrést is. A férfiaknál kísérleti jelleggel elindítják a prosztatarákszűrést és kiterjesztik a vastagbélrák-szűrési programot.

5. Felújítják és korszerűsítik a megyei és regionális onkológiai központok sugárterápiás berendezéseit. Megkezdik a Közép-dunántúli Onkológiai Központ építését.

6. Egy éven belül a daganatos betegek mindenhol az országban megfelelően minősített gyógyító intézményekben kapnak ellátást.

III. A háziorvosi és járóbeteg-szakellátás korszerűsítése

7. Megteremtik annak feltételeit, hogy a gyógyítás helyét ne a finanszírozási, hanem a szakmai szabályok szabják meg. Ezért a fekvő- és járóbeteg-kasszák öszszenyitásával egységes gyógyító-megelőző kasszát hoznak létre.

8. A háziorvosi munka színvonalának emelésére támogatják több háziorvos együttműködését, vagyis a praxisközösségeket. Finanszírozással ösztönzik, hogy a háziorvosok egyre több betegség teljes kezelésére váljanak helyben alkalmassá.

Létrehozzák a kistérségekben a háziorvosok központi ügyeletének egységes rendszerét. Praxisalappal segítik a tartósan üres praxisok betöltését. A fejkvóta kialakításában jobban elismerik a háziorvosra nehezedő terheket.

IV. A gyógyszerfogyasztás ésszerűsítése

9. Ösztönzik, hogy az azonos hatóanyagú és hatású gyógyszerek közül az orvosok az olcsóbbat írják fel.

Az olcsóbb gyógyszerekhez nagyobb, a drágábbakhoz kisebb mértékben járul majd hozzá a társadalombiztosítás. Annak, aki a drágább készítményt választja, magasabb önrészt kell vállalnia.

10. A promóció és a reklám szigorúbb szabályozásával mérsékelik az indokolatlan gyógyszerfogyasztást és az orvosok érdekeltségét egy bizonyos gyártó termékének kizárólagos felírásában.

11. Átalakítják a közgyógyellátási rendszert. Biztosítják az új és korszerű gyógyszereket, de egy-egy betegre költségkeretet állapítanak meg.

V. Csökkentik az ellátásban meglévő különbségeket

12. Szabványok biztosítják majd, hogy az ország bármely pontján mindenki minőségi szolgáltatást kapjon. Olyan szakmai követelményeket érvényesítenek, amelyek alapján az egészségbiztosító a legjobb ellátást nyújtó szolgáltatóval köthet szerződést, és ellenőrizheti ezek betartását.

13. Meghatározzák a különböző szintű ellátások igénybevételi rendjét. A háziorvosok szabad megválasztása mellett ...azok, akik különleges igényeik miatt orvosilag nem indokolható vizsgálatot kérnek, vagy nem a számukra javasolt szakorvoshoz vagy kórházba mennének, kötelesek lesznek az ellátási költségek egy részét megtéríteni.

VI. A járulékfizetés rendszerének rendezése

14. Megteremtik a járulékbefizetések egyéni nyilvántartási rendszerét. Ma 500 ezer "potyautas" dolgozik, de nem fizet biztosítást.

15. Ősszel bevezetik az unión belüli ellátásokra jogosító EU-kártyákat, és elkezdik egy olyan rendszer kialakítását, amely alkalmas lesz a jogosultság és a befizetések ellenőrzésére.

16. Hatékonyabbá teszik a járulékbeszedés rendszerét...

17. A fekete- és a szürkemunka kifehérítésével bővítik a járulékfizetők körét...

18. ...Elérik, hogy minden biztosításra jogosult mögött tényleges járulékbefizetés álljon.

VII. Igazságossá teszik az egészségügyi ellátást

19. Alapcsomag kialakításával azok számára is hozzáférhetővé teszik a legszükségesebb egészségügyi ellátásokat (sürgősségi ellátás, közegészségügyi szolgáltatások, anya- és csecsemővédelem), akik nem rendelkeznek biztosítással.

20. ...Meghatározzák azokat a szolgáltatásokat, amelyek mindenkit megilletnek, aki fizeti a hozzájárulást (házi- és szakorvosi ellátás, kórházi kezelés, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás). Az igénybe vehető ellátások, a szakmai követelmények és a beutalási rend meghatározásával lehetővé teszik, hogy az ország bármelyik pontján élő beteg hasonló színvonalú ellátást kapjon, és bezáródjanak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül ma egy réteg a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokból extra ellátást szerez magának.

21. A biztosítási csomagba nem beletartozó extra szolgáltatásokat (plasztikai műtét, hotelszolgálat) csak kiegészítő vagy piaci biztosítás, vagy teljes térítés mellett lehet igénybe venni.

Nyolc lépés a családtámogatásban

1. A kétszeresére emelik a családi pótlékot.

A ma három forrásból - családi pótlék, adókedvezmény és rendszeres gyermekvédelmi támogatás -, egyenlőtlenül elosztott támogatások helyett minden gyermeket nevelő család azonos, az eddiginél lényegesen magasabb összegű családi pótlékot kap jövőre. (Egyszersmind a másik két támogatási forma megszűnik.) Az egy gyereket nevelők havi 11 ezer, a kétgyermekesek gyermekenként havi 12 ezer, a három- és többgyermekesek pedig gyermekenként havi 14 ezer forint családi pótlékot kapnak.

2. Emelt összegű családi pótlék az egyedülálló szülőknek.

A gyermekeiket egyedül nevelők gyermekenként további ezer-ezer forinttal emelt összegű támogatást kapnak.

3. Az egy- és kétgyermekes családoknál beolvad a családi adókedvezmény a családi pótlékba.

Az új egységes családi pótlék az egy- és kétgyermekesek számára magasabb összegű ellátást nyújt, mint amennyi a családi pótlék és az adókedvezmény együttes összege volt. Egy kétgyermekes család ma a havi 12400 forintos családi pótlék mellett még 8000 forint adókedvezményt vehet igénybe, így a támogatás havi 20400 forint, az új családi pótlék ennél 3600 forinttal többet biztosít. Az egygyermekes családoknál ez az összeg havi 2900 forint.

4. Korlátozott mértékben megmarad a három- és többgyermekesek adókedvezménye.

Az emelt összegű családi pótlék a háromgyermekeseknél jelentősen nő. Azok, akik megfelelő nagyságú kereset híján nem, vagy csak részben jutottak hozzá a gyermekenkénti havi 10 ezer forintos adókedvezményhez, jól járnak. Akik viszont igénybe vehették, azok veszítenek az eddigi támogatásból. A jövőben is havi 4000 forint adókedvezményt érvényesíthetnek azok, akiknek jövedelme nem haladja meg a havi 280 ezer forintot. A támogatás fokozatosan, havi 330 ezer forintnál szűnik meg.

5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül az egységes családtámogatásba.

Az új családi pótlék a legalacsonyabb jövedelműek esetében magában foglalja az eddig pénzben nyújtott rendszeres gyermekvédelmi támogatás (rgyt) öszszegét is, de nem egyszerűen összeadja ezeket, hanem magasabb, mint a családi pótlék és a segély eddigi összege. Az rgyt-t most külön kell kérelmezni az önkormányzatoktól, a jövőben ezt a családi pótlék részeként, alanyi jogon kapják a családok. Az rgyt a nehéz helyzetben élő gyermekek támogatásának átfogó rendszerévé alakul. Ennek keretében lesznek továbbra is jogosultak az alacsony jövedelmű családok gyermekei az ingyentankönyvekre, a kedvezményes és ingyenes étkezésre.

6. A leginkább rászorultak felzárkóztatása.

A legnagyobb anyagi gondokkal küzdő családok az eltartott gyermekek után külön célzott anyagi támogatást kaphatnak. Erre 20 milliárd jut.

7. A gyes mellett is lehet munkát vállalni.

A gyes akkor is jár az édesanyának, ha a gyermek egyéves korától teljes munkaidőben elmegy dolgozni.

8. A gyes munka mellett sem visel adóterhet.

A teljes munkaidőben dolgozó édesanyák jövedelmének adóztatásakor a gyest adóterhet nem viselő járandóságként veszik figyelembe. 

Tizenöt lépés a munkaügyben

1. Átalakítják a munkanélküli-ellátás rendszerét. Munkanélküli-segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást biztosítanak a munkájukat elvesztőknek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt találhassák meg új munkahelyüket.

- A jelenleg kilenc hónapig legfeljebb havi bruttó 44 ezer forintos munkanélküli járadék helyett bevezetendő álláskeresési támogatás az első három hónapban a korábbi keresethez igazodik azzal, hogy nem lehet több a minimálbér 120 százalékánál. A következő hat hónapban egységesen a minimálbér 60 százalékát lehet adni. A legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévők számára az ellátás a kilenc hónap után további három hónappal meghosszabbítható. Ötven éven felülieknél hat hónappal, a nyugdíj előtt állóknál öt évvel.
Álláskeresési támogatást csak az kaphat, aki intenzíven együttműködik a munkaügyi szervezettel, amely viszont a mainál szélesebb körű, személyre szóló szolgáltatást biztosít.

2. Bevezetik az úgynevezett kékmunka lehetőségét a magánszemélyeknél alkalmi munkát - takarítás, kertgondozás, gyermekfelügyelet, javítás-karbantartás - végzők számára. Munkaadóik kedvezményes közteherjeggyel, átalányban fizethetnek járulékot utánuk. Hogy ez meg is történjen: a magánszemély munkáltató a közteherjegy után adókedvezményre lesz jogosult. Ilyen tevékenységet a jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig lehet majd alkalmi munkavállalói kék könyvvel végezni. Ezzel - de már az átalányban fizetett járulékkal is - szolgálati időt, nyugdíjra, illetve egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerezhetnek.

3. A mezőgazdasági szezonálisan jelentkező idénymunkák esetében az alkalmi kék könyvvel való munkavállalás lehetőségét 45-ről 60 napra emelik.

4. Egyszersmind viszont szigorítják a munkaügyi ellenőrzést.

5. Speciális szabályokat hoznak az építőiparban, az idegenforgalomban és a vendéglátásban végzett fekete- és szürkemunka kifehérítésére.

6. A feketén foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi számonkérésének lehetőségét is megteremtik.

7. A közbeszerzési pályázaton csak olyan cégek indulhatnak, állami támogatásokat olyan cégek kaphatnak, amelyeknél rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, például nem volt fekete-szürke munka miatti bírságuk.

8. Garanciát teremtenek arra, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kevesebbet.

9. Módosítják a munkaerő-kölcsönzés szabályait, hogy azok ne szolgáltassanak kiskaput a közterhek megfizetése alól.

10. Megszüntetik a munkavégzést akadályozó jogi korlátozásokat a munkaügyi-gyermeknevelési-szociális támogatásokban részesülőknél.

- Az álláskeresési támogatás első három hónapját követően, illetve a szociális segély mellett is lehetőség nyílik majd alkalmi munka vállalására.

- A gyesen lévő kismamák nemcsak részmunkaidőben, hanem teljes munkaidőben is állást vállalhatnak.

11. Célzottabbá teszik a legnehezebb helyzetben lévőknek lehetőséget biztosító közmunkára, közhasznú és közcélú munkára rendelkezésre álló források felhasználását. Még az idén új közmunkaprogram indul a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére.

12. A szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésével aktív álláskeresésre ösztönzik azokat a segélyből élőket, akik reménytelen helyzetükben már lemondtak a munkavállalásról.

13. Átalakítják a felnőttképzés támogatási rendszerét. Csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyeknél a képzésben részt vevők megfelelő arányban tudtak új munkát találni.

14. Bevezetik a prémium évek programot a versenyszférában is. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb struktúraváltást hajtanak végre, létszámukat bővítik, ha a nyugdíj előtt álló dolgozók vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást, s ezzel az alacsonyabb fizetést, a járulékaikat állami támogatásként kiegészítik.

15. Átalakítják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételeit, hogy azok ne adjanak lehetőséget súlyos visszaélésekre.

Tizennégy lépés a szakképzésben

1. Bevezetik a munkavállallói képzési kártyát.

2. Kiemelten támogatják a hiányszakmák oktatását.

3. Felére csökken az Országos Képzési Jegyzékben szerplő szakmák száma.

4. A munkaerőpiac által igényelt szakmák oktatására kiegészítő normatívát biztosítanak.

5. 2006-tól a szakiskolákban előkészítő képzést indítanak azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget.

6. Részben uniós, részben munkaerőpiaci forrásból 22 térségi integrált szakképző központot hoznak létre.

7. Tanácsadó testületeket hoznak létre a szakképző központokban.

8. A tanulószerződéses fiatalok számát 22 ezerről 26 ezerre növelik.

9. Átalakítják a vizsgakövetelményeket.

10. Az ötven év felettiek támogatással szerezhetnek új szakképesítést.

11. A 9. és a 10. osztályban növelik a gyakorlati képzés szerepét.

12. Finanszírozzák a szakiskolások pályaorientációs, szakmai és szakmacsoportos alapképzését.

13. Felnőttképzésben is biztosítják a megfelelő gyakorlatik képzést.

14. Az Útravaló ösztöndíjprogram keretében kétezer fiatal kap támogatást.