Az UNICEF a 2005. július 5-7-én Ljubljanában tartandó regionális konzultációra összegyűjtötte az intézményekben élő gyermekek elleni erőszakról szóló kutatási eredményeket. A konzultáció házigazdája a szlovén kormány, a szervezésben részt vett az Európa Tanács. Az UNICEF, a WHO, az OHCHR és a civil szervezetek tanácsadó testülete is együttműködik a konzultációval. Az ENSZ főtitkára Paulo Sérgio Pinhero független szakértőt bízta meg a gyermekek elleni erőszakról szóló világméretű tanulmány elkészítésével. A tanulmány abból indul ki, hogy a gyermekeknek joguk van az erőszak elleni védelemre, és célja, hogy támogassa a gyermekek elleni erőszak megelőzését és megszüntetését nemzetközi, regionális, nemzeti és helyi szinten egyaránt. A jelentést 2006-ban teszik közzé, és ajánlásait az ENSZ közgyűlése elé terjesztik.

“Az intézményekben, például gyermekotthonokban élő vagy büntetés-végrehajtási intézetekben tartott gyermekek kétségbeejtően kiszolgáltatottak" - mondta Maria Calivis, az UNICEF Közép- és Kelet-Európáért, valamint a FÁK-országokért felelős regionális igazgatója. “A gyerekeknek már az is elég baj, hogy intézetbe kerültek. Tele vannak lelki sebekkel, és ez csak fokozza sérülékenységüket" - tette hozzá az igazgató. Nem lehet tudni, pontosan hány gyermek él intézményekben Európában és Közép-Ázsiában, számukat 1 millióra becsülik. Calivis szerint “a számok körül nagy bizonytalanság uralkodik, ezért a téma “láthatatlan", következésképpen sokkal nehezebb tenni ellene."

Egyes kutatási eredmények bizonyára heves vitákat váltanak majd ki a regionális konzultáción. Írországban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy évtizedeken keresztül folytak visszaélések. Egy felhívásra 3000 panasz érkezett, a bejelentők 60 százaléka 50 év feletti volt, akik gyerekkorukban intézményekben szenvedtek jogtalanságoktól.

Az ENSZ Gyemekjogi Bizottsága aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem tiltja jogszabály a testi fenyítést Belgium, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Kirgizisztán és Moldova intézményeiben. Egy jelentés szerint Kazahsztánban az intézeti iskolákba járó gyermekek 80 százalékával “kegyetlenül" bánnak. Brit intézményekben élő gyermekekkel folytatott beszélgetés során 71-ből 62 gyermek számolt be a gyermekek közötti erőszakról. A gyermekek fele tapasztalt fizikai erőszakot, közte késes támadást, rúgást és ökölcsapásokat, fenyegetést, és azt, hogy kárt tettek személyes tulajdonában.

Az UNICEF ugyancsak szeretné felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogyan bánnak a fiatalkorú bűnelkövetőkkel. A kutatásokból az derül ki, hogy a büntetőeljárás korai, a bírósági eljárást megelőző szakaszában fokozottan vannak erőszaknak kitéve. A Gyermekjogi Bizottság szóvá tette, hogy rendőrök bántalmazták a gyermekeket és fiatalkorúakat az őrizet során Albániában, Franciaországban, Grúziában, Romániában, Svájcban, Ukrajnában és Üzbegisztánban. A fiatalokat gyakran felnőttekkel együtt tartják őrizetben, így még nagyobb a bántalmazás veszélye. Bizonyíték van arra, hogy Németországban fenyegették, zsarolták és alkalmanként meg is erőszakolták őket. Horvátországban tanúk vannak arra, hogy a rendőrök az előzetes letartóztatásban lévő fiatalokat ütötték, rúgták vagy gumibottal verték.

Az UNICEF felszólítja a júliusi konzultáción résztvevő minisztereket, hogy törvényben tiltsák meg a gyermekek elleni erőszakot mindenütt: intézményekben, iskolákban, otthon és a közösségben egyaránt. Gondoskodjanak arról, hogy a gyermekek zárt intézményben való elhelyezése vagy őrizetben tartása csak a legvégső eszköz legyen. Kezdeményezzék régiójukban pontos és összehasonlítható adatok gyűjtését az intézményekben élő gyermekekről. Alaposan világítsák át a gyermekekkel dolgozókat, fizessék meg őket rendesen, képezzék ki őket a feszültségek és az erőszakba torkolló konfliktusok kezelésére. Tegyék lehetővé továbbá, hogy az intézményekben élő gyermekek rendszeres kapcsolatot tarthassanak családjukkal, kivéve, ha ez rájuk nézve veszéllyel jár.

(Az UNICEF közleménye alapján)