A köztársasági elnök véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új felsőoktatási törvényt, mivel szerinte egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, melyet az alkotmány kiemelten fontos alapjogként biztosít. A törvény ugyanis több olyan kérdést az újonnan létrehozandó irányító testületek hatáskörébe utal, mely a felsőoktatási intézményeken belül a tudomány kérdéseit közvetlenül érinti - közölte Schillinger Erzsébet, az elnöki hivatal sajtófőnöke.

A tudományos élet szabadsága ezzel szemben olyan felsőoktatási intézmények létrehozását követeli meg, amelyben a tudomány művelőinek közössége autonóm módon dönthet a tudománnyal, ezen belül különösen a kutatással összefüggő kérdésekben, mutat rá az elnöki hivatal közleménye. A tudomány művelői kifejezetten ki vannak zárva az irányító testületek működéséből, az irányító testületek tehát nem valósítják meg a felsőoktatási intézmények tudományos autonómiáját - állítja a közlemény. Ezért az államfő szerint alkotmányellenes az irányító testület felruházása bizonyos, a tudomány művelését közvetlenül érintő hatáskörökkel.

A kormány határozná meg a tudományágakat, amelyekben doktori képzés folyhat

Az államfő alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyeken doktori képzés folyhat. Mádl Ferenc szerint a tudományágak meghatározása e tekintetben olyan tudományos kérdés, amelyben csak a tudomány művelői jogosultak dönteni. Az ő hozzájárulásuk nélkül ilyen tárgyban jogszabály nem alkotható.

A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a törvény az oktatási miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felsőoktatási intézmények számára. Így a felsőoktatási intézmények autonómiáját és a tudomány művelését érintő döntésekkel szemben bírói jogvédelem nélkül maradnak az intézmények. Ez ellentétes az alkotmánynak a bírósághoz fordulás jogát biztosító rendelkezéseivel és a tudományos élet szabadságával - áll a közleményben.

Végül a jogbiztonságot sértőnek és így alkotmányellenesnek találta az államfő, hogy a törvény alapján a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény alkalmazhatóságának végső időpontja nem állapítható meg. A jogalkalmazónak kellene a régi és az új felsőoktatási törvény szabályai között a pontos viszonyt megállapítani, és ennek alapján eldönteni, hogy a jelenleg hatályos törvény egyes rendelkezései alkalmazhatóak-e még. Ez elemi módon sérti a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonságot, ami azért is aggályos, mert több tízezer érintett helyzetének szabályozása válik bizonytalanná.

Az oktatási tárca szerint Mádl nem kifogásolta a lényeget

Az oktatási tárca szerint a köztársasági elnök alkotmányossági aggályai nem érintik a törvényjavaslat legfontosabb elveit és elemeit: a szakmai irányítás szétválasztását a gazdasági irányítástól, ezzel összefüggésben az irányító testületek létrehozását és a szenátus felállítását.

Almássy Kornél, az MDF alelnöke egyet ért az államfő döntésével. A minisztériumnak tudnia kellett volna, amikor az irányítótestületet létrehozta, hogy ez forma nem működőképes, hiszen Norvégiában és Ausztriában már megbukott - mondta Almássy.

Pénteken a Professzorok Batthyány Köre, az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért és a Védegylet szintén azt kérte az államfőtől, hogy ne írja alá az új felsőoktatási törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A törvényt május 23-án fogadta el az Országgyűlés.

Belép az üzleti világ a felsőoktatás területére

A felsőoktatási törvény egy új numerus clausus, mert radikálisan csökkenti a hallgatók számát - mondta sajtótájékoztatón Bartha László, a Fidesz szegedi országgyűlési képviselője, egyetemi oktatók részvételével, Szegeden.

Az új felsőoktatási törvény több pontja is sérti az alkotmány tudományról és kutatásról szóló paragrafusát, a parlament mégis megszavazta - kifogásolta a képviselő. Pál József, a Fidesz Kulturális Tagozatának Csongrád megyei elnöke szerint a bolognai folyamatot a régi keretek között is meg lehetett volna valósítani, de valójában arról van szó, hogy a magyar felsőoktatás történetében először és drasztikusan lép be az üzleti világ a felsőoktatás területére.

Az Irányító Testület feladatai között szerepel a rendelkezésére bocsátott vagyon - az egyetemeknél általában az épület - hasznosítása is, azaz ezzel a módszerrel egyfajta privatizációt hajtanak végre - mondta Pál József. Kitért rá, hogy a törvény radikálisan csökkenti a hallgatók számát.

"Az első hároméves képzést ugyan ingyenessé teszi, de ez a diploma az égadta világon semmire nem jó, tulajdonképpen emelt szintű érettségi; a magasabb szintű képzésnél pedig csak a jelentkezők egyharmada részesülhet állami finanszírozásban" - tette hozzá.

Wittmann Tibor, a szegedi egyetem orvosi karának oktatója hangsúlyozta: a miniszter nem liberális, hanem abszolút diktatórikus, központosításra építő törvényt alakított ki; ez csak a központi hatalmat segíti, de nem találkozik a realitással és a demokratikus igényekkel.

A rektorok nyilatkozata az új felsőoktatási törvényről

A Magyar Rektori Konferencia "megnyugvással vette tudomásul keddi ülésén, hogy az általa korábban nagy többséggel támogatott felsőoktatási törvényjavaslatot" a parlament lényegi változtatás nélkül elfogadta - közölte az Oktatási Minisztérium.

A Magyar Rektori Konferencia keddi ülésén felsőoktatási intézmények vezetői az erről szóló közös nyilatkozatot Magyar Bálint oktatási miniszter és Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár jelenlétében fogadtak el.

(forrás: MTI)

Mádl Ferenc