A kormánypárti képviselők megszavazták az MSZP-nek az állambiztonsági szervekkel együttműködők adatainak nyilvánosságát célzó indítványát tegnap. A fideszesek - alkotmányossági kérdésekre hivatkozva - tartózkodtak, egyedül Demeter Ervin nyomott igent. Ezt azzal indokolta, hogy az alkotmányossági aggályokban nem tartja magát kompetensnek, de az indítvány szándékával egyetért. A koalíciós pártok a szavazás után az államfőhöz fordultak azzal: kérik, hogy küldje át a javaslatot az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. Ez azt jelenti, hogy a törvény nem léphet hatályba, amíg az alkotmánybírák el nem döntik: összeegyeztethető-e a hatályos alkotmánnyal a jelenleg nem közszereplő egykori állambiztonságiak személyes adatainak nyilvánosságra hozatala. A kormányoldal kétszer is sikertelenül próbálkozott az alkotmány ehhez szükséges átírásával.

Ha az új törvény valaha is életbe lép, úgy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az eddiginél jóval szélesebb választékból lehet majd csemegézni. Meg lehet tudakolni, nem volt-e véletlenül ügynök a szomszéd, a főnök vagy egy családtag a BM egykori III-as főcsoportfőnökségének bármely alosztályán. (Tehát nemcsak a belső reakció elhárításával foglalkozó III/III-ról van szó, hanem az állambiztonság valamennyi kémelhárító, illetve felderítő szervének operatív kapcsolatairól, hivatásos alkalmazottjairól és hálózati személyeiről.) Nem maradhatna titokban az állambiztonsági múlt a rendszerváltás után a demokratikus szolgálatoknál tovább szolgálók esetében sem - feltéve, hogy több mint tíz éve leszereltek. A jelentéseket nem, vagy csak anonimizáltan lehet majd elolvasni, kivéve, ha a "betekintő" megfigyelt vagy megfigyelő.

A jövőben háromévente felülvizsgálják a még titkos iratokat egy négyfős, fele-fele arányban a kormány, illetve a szakma jelöltjeiből álló testület vezetésével. Ugyanakkor a szolgálatoknak továbbra is marad lehetőségük visszatartani iratokat: nemzetbiztonsági érdekek vagy nemzetközi kötelezettségvállalások sérelme esetén például.

Ha az irategyesítés végre befejeződne, és még ennek milliárdos költségeinek fedezetét is megtalálnák, akkor a levéltár honlapján bárki számára hozzáférhetővé válnának a következő adatok: iktatókönyvek, operatív tiszti munkanaplók, a beszervezési kartonok, a titkos és szigorúan titkos tisztek kinevezési parancsai. Tehát fokozatosan mindent digitalizálnának.

A nyilvánosság nem terjed ki a megfigyeltek személyes adataira, de a III/I, II, III és V csoportfőnökségeknél dolgozók adataira is csak akkor, ha a törvényt nem minősítik alkotmányellenesnek. Ha mégis, akkor újra indulhat a többéves vita a közszereplők körének meghatározásáról.

Kormánypárti szavazatokkal fogadták el az ügynöktörvény módosítását