Nem kell folyton futni és futni, tudni kell megállni is! - mondja Brüsszelben Filip Adwent lengyel radikális EP-képviselő, de ezúttal ellenfelei szerint is igaza van. Az EU három fő vezetője - Jean-Claude Juncker, a soros elnök Luxemburg kormányfője, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök és Josep Borrell EP-elnök - vasárnap éjjeli közös nyilatkozatukban elsősorban a francia politikai intézményrendszert szólították fel "mély helyzetelemzésre", de az EU-nak is reflektálnia kell szerintük a ratifikációs folyamat tanulságaira.

A francia "nem"-ről szólva Barroso hétfőn "igen komoly problémáról" beszélt, Juncker viszont visszautasította, hogy temetni kellene az EU-alkotmányt. Az EU vezetői azért is a ratifikáció folytatására szólították fel a tagállamokat, mert úgy vélik: a mostani helyzetben azzal adják a legkevesebb muníciót ellenfeleiknek, ha - nyugalmat erőltetve magukra - megvárják a kedélyek lecsillapodását. - Igencsak meg kell őriznünk a hidegvérünket! - mondta Jean Asselborn, Juncker külügyminisztere. Javier Solana, az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselője is amellett kardoskodott, hogy az EU-nak tovább kell játszania szerepét a világban.

Ez persze nem lesz könnyű: a világpolitikai vetélytársak is tisztán látják, hogy az "egyre szorosabb unió" elképzelése gellert kapott. Brüsszelben ugyanakkor a szóvivők az unalomig ismételgetik: legfeljebb politikai kisiklásról van szó, az EU jogi-intézményes keretei változatlanok. A hivatalos vélemény szerint az EU-bővítés is teljesen külön ügy, s követi a saját menetrendjét.

A "Hogyan tovább?" kérdését az állam-, és kormányfők a június 16-17-i EU-csúcson vitathatják meg. Gyakorlatilag kizárt az EU-alkotmány újratárgyalása, s legvitatottabb részeinek kivétele sem komoly alternatíva. A tagállamok vezetői viszont könnyen úgy dönthetnek, hogy saját hatáskörben bevezetik az alkotmány néhány úttörő, az intézményi működést megkönnyítő rendelkezését (pl. az állandó EU-elnökről és külügyminiszterről.) Ha egyébként a jövő október végéig a legtöbb tagállam már ratifikálta az alkotmányt, néhány viszont elvetette, úgy az EU-csúcs áttekintheti a helyzetet, s - ha vállalja a komoly politikai kockázatot - akár rá is erőltetheti Európára az alkotmányt.

Az EU-csúcs fő programpontja a 2007-13-as keretköltségvetés főszámainak rögzítésére tett kísérlet lett volna. Egyesek szerint a vasárnapi fejleményekkel (valamint az előrehozott Bundestag-választások hírével) erre már semmi esély, mások szerint viszont annál több, mert a tagállamok legalább ebben előrehaladást akarnak majd felmutatni. Szinte mindenki a franciák pozícióvesztésével számol - főleg a britek javára. Ennek elébe szaladva a francia mezőgazdasági miniszter hétfőn már hevesen bizonygatta Brüsszelben, hogy nem engednek a Schröder-Chirac agrár-megállapodásban rögzített pénzekből.

A szerdai, hollandiai népszavazás eredménye tovább árnyalhatja a képet. Különösen, ha (mint számítani lehet rá) itt is az elutasítók győznek. Közvéleménykutatások a "nem" szavazat 60 %-os arányát jósolják, 40 %-os részvétel mellett. Jan Peter Balkenende kormányfő hétfőn azzal igyekezett menteni a menthetőt, hogy azt üzente a lakosságnak: ne a franciáktól tanuljon, hanem saját maga döntsön. A franciával ellentétben viszont a királyság történetének első népszavazása nem ügydöntő, csak véleménynyilvánító. A két legnagyobb párt legalább 30 %-os részvétel esetén tartja tiszteletben az eredményt.