Sürgős ügy lett a közbiztonság
Ma jár le az egységes digitális rádiótávközlő rendszerre, az EDR-szolgáltatásra kiírt uniós közbeszerzési pályázat jelentkezési határideje. A készenléti szerveknek - többek közt rendőröknek, mentőknek, tűzoltóknak, a katasztrófa-védelemnek - kínált távközlési rendszer létrehozását 1996 óta ígéri minden kormány. Az elavult urh-rádiókat modern, és országosan egységes távközlési hálózatra cserélné le a kormány, mégpedig úgy, hogy egy szolgáltatócégtől igényelné a rendszer biztosítását. Ezzel a kiépítési költségek elosztva jelennének meg, míg a hálózat fenntartása sem az állam dolga lenne. Ugyanúgy kapnák tehát a speciális, a beszélgetés mellett gyors adatátvitelre is képes, titkosított, az igényeikre szabott rendszert a rendőrök és a mentők, ahogyan azt a mobilcégektől kapja ma bárki.
Az üzlet évente többmilliárdos szolgáltatási díjat jelenthet a nyertesnek - a verseny épp azon folyik, ki milyen "kommunikálási díjért" adja majd a rendszerét. Az biztosnak látszik, hogy a győztesnek jövő év februárjára Budapesten, 2007 végére már országosan ki kellene építeni az új hálózatot. Korábbi információk szerint legalább három cég jelentkezhet ma a tenderen: a privatizáció előtt álló Antenna Hungária, a Magyar Telekom Rt. (a T-Mobile) illetve a Magyar Villamos Művek Rt.
A kormány - mint megírtuk - az utóbbi két hónapban gyorsította fel a tendert. Úgy tűnik: a közbiztonság egyre fontosabbá válik a száz lépés közepén járó kabinetnek: Gyurcsány Ferenc a közelmúltban a mentőknek ígért új mentőparkot, új állomásokat, és új diszpécserközpontot is - utóbbit vélhetően éppen az EDR-tender részeként. A miniszterelnök már korábban is sürgette a tendert, amely így a száz lépés közbiztonsági fejezetének előkelő helyén szerepelhet - garantálva a mentők gyorsabb kivonulását, a rendőrség hatékonyabb működését, a katasztrófahelyzetek jobb kezelését.
Mégis: a pályázatot - mint az időközben kormánybiztossá kinevezett Pesti István korábban lapunknak elmondta - szinte az utolsó pillanatban írt ki a kabinet. Pesti azt hangsúlyozta: ha az ősz végén nem írják alá a nyertessel a szerződést, akkor már aligha lesz a korszerűsítésre mód a következő kormányzati ciklus közepéig. Így a kormány számláján a közbiztonság-fejlesztése teljesítetlen ígéretként maradna.
A legrosszabb azonban az volna, hogy a halasztással indokolhatatlanná válnának a politika számára azok a költségek, amelyek a pályázat előkészítését terhelték. Az Állami Számvevőszék elnöksége június 20-án tárgyalja, majd ezt követően - néhány héten belül - ki is adja az Informatikai és Hírközlési Minisztérium gazdálkodásáról szóló jelentését. A vizsgálat még tavaly kezdődött, az IHM gazdálkodását nézték át a számvevők - és meglehetősen élesen kritizálták a minisztériumot az EDR állandó, és indokolatlan halasztgatása miatt. A pályáztatás elhúzódására az ÁSZ egyetlen magyarázatot említ: a mobilcégek mintegy kétmilliárd forintot számláznak a készenléti szervezeteknek, amit az új rendszer megvalósításával elveszítenének. A számvevők az előzetes anyagukban azt valószínűsítik: a szolgáltatók nem szívesen mondanak le jelentős árbevételükről.
A legnagyobb fejtörést azonban a pályázat előkészítésére elköltött 157,2 millió forint indoklása jelentheti a kormánynak. Ez a pénz az ÁSZ szerint "alacsony mértékben hasznosult" - igaz, amikor ezt a mondatot a számvevők leírták még nem jelent meg a pályázat.
Annyi azonban kiderült: a három év alatt kötött tizennégy megbízás közül csak ötben volt pályáztatás, a többinél ezt nem tartották szükségesnek. A 2002-re datált öt - pályázat nélkül elnyert - szerződésnél a számvevők a megbízás összegének kifizetéséről sok iratot találtak, ám a minisztérium a teljesítés eredményéül kapott dokumentumot nem tudott bemutatni. Azt mondták: a tanácsadók munkája beépült az előterjesztéseikbe. Az egyik tanácsadótól négy nappal a szerződéskötést megelőzően kért ajánlatot az IHM, majd természetesen fizetett is - a teljesítésről, a tanácsadó munkájáról itt is csak egy igazolást találtak a számvevők, ám magát a munka gyümölcsét nem.
A 2003-ban megkötött szerződéseknél már általában volt pályázat, szerződés, és bizonyítható eredmény (dokumentum a munkáról). Más kérdés, hogy voltak olyan tanácsadók, amelyek szerződését célszerűtlennek tartották a számvevők, tekintettel arra, hogy a kiíró akkor már birtokában volt a megfelelő tudásnak. A legnagyobb értékű - 75 milliós - szerződés esetében például az elvégzendő feladat tárgyai - az ajánlati felhívás, a mellékletek - nagyrészt már elkészültek. Ráadásul a tanácsadó anyagát nem is fogadták el egészében az IHM-nél, ezért aztán a teljes összeget sem fizették ki a vállalkozónak, az Erbe Kft.-nek. A 2004-ben kötött négy tanácsadói szerződés egyikénél sem volt pályázat, az IHM ekkor sokszor úgy adott megbízási szerződéseket, hogy azok "átfedésben voltak" a más megbízott cégek feladataival. Volt olyan munka is - jogszabályalkotás -, amelyet az ÁSZ a kormányzati apparátussal megoldhatónak tartott.
