Áldott, átkozott kamionok
A Győr melletti Abda hosszú bazársorát évtizedeken át a Hegyeshalom felé tartó forgalom tartotta életben és fejlesztette. Amióta azonban megépült az M1-es autópálya, a kamionok is a sztrádán haladnak, a szalámitól a fonott kosáron át a kerti törpéig mindent árusító kereskedők bódéi eltűntek az Abdán átvezető útról. A Győrt Hegyeshalommal összekötő, falvakon át vezető régi út mentén a prostituáltak is feladták korábbi placcaikat: a többségük visszatért Kelet-Magyarországra, ahonnan érkezett. Az "átkozott" kamionok nem mindenkinek okoznak tehát kellemetlenségeket. Ugyanakkor többnyire ellenséges indulatok kísérik útjukat.
Naponta a tízezret is elérheti az ország útjain közlekedő nagy teherautók száma. Tíz évvel ezelőtt országszerte összesen 1300, az idén viszont már legalább 3600 kilométernyi szakaszon veszélyeztetik a kocsik állapotát és a közlekedés biztonságát a főként a teherautók által kitaposott nyomvályúk. Jelzésértékű az is, hogy míg 1996 és 1999 között csupán egy-két településen tiltakoztak a teherautó-áradat ellen, addig 2000 és 2005 között már több tucat demonstrációt szerveztek civil szervezetek, helyi önkormányzatok. A megmozdulások oka a legtöbb helyen az, hogy az utakhoz közeli házak falai megrepedeznek, nő a balesetveszély, a levegő szenynyezettsége, a zaj.
A kamionok ellen szervezett fellépések jó része nem volt eredménytelen: 1998 óta harminc település mellett létesült elkerülő út. A 7-es főút Velencei-tó mentén lévő szakaszáról a demonstráció eredményeként kitiltották és az M7-esre irányították át a nehézgépjárműveket. A Pest megyei Dabas térségében az 5-ösről az M5-ösre száműzették a kamionokat. Hasonló döntés születhet az M30-as autópálya Hejőkeresztúr és Miskolc közötti szakaszán is.
A példák mutatják, hogy a sofőrök sokszor még akkor is a településeken át vezető utakat választják, ha a közelben sztráda is van, így ugyanis az útdíjon több ezer forintot megspórolhatnak. Fejér megyében például a legnagyobb gondot az okozza, hogy az Ausztria felől a Balkán irányába tartó teherforgalom csak kismértékben használja az M1-es, az M0-ás és az M5-ös autópályákat. Inkább Székesfehérvár érintésével a 8-as, a 81-es, a 62-es főúton közlekednek. Bognár Tibor, a megyei közútkezelő kht. igazgatója azt mondta: a kialakult helyzet meghatározza a közútfejlesztés legfőbb céljait. Épp a napokban kezdődik a 8-as főút Csórt elkerülő négysávos, öt kilométeres szakaszának építése, ami jövőre fejeződhet be. Jelentős javulást hozhat Székesfehérvár életében, hogy novemberben forgalomba helyezik a megyeszékhely nyugati elkerülő útját, amelynek segítségével az M7-es autópályáról a várost kikerülve lehet majd eljutni a 8-as főútra. Nagy gond, hogy a Székesfehérvárt és Dunaújvárost összekötő 62-es főút két nagyobb településen - Seregélyesen és Perkátán - is áthalad, óriási kamionforgalmat zúdítva a falvakra. Perkátán a közelmúltban aláírásgyűjtéssel próbáltak nyomást gyakorolni a döntéshozókra az elkerülő út mielőbbi megépítése érdekében, de úgy tűnik, leghamarabb 2009-ben mentesülhetnek a teherforgalom ártalmaitól.
A Békés megyei főutak mentén is sokan panaszkodnak a forgalomra. A 44-es főúton a gyulai határátkelőn át Romániába tartók, a 47-esen pedig a Szerbiából Ukrajna irányába haladó kamionok dübörögnek végig a megye egyébként sem jó állapotban lévő útjain. A nagy forgalom veszélyekkel is jár. Szombati Andrea, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője azt közölte: a megyében tavaly nyolcvannyolc tehergépkocsi-vezető okozott személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet. Hozzátette: ez az összes sérüléssel járó tavalyi karambol több mint tíz százaléka.
Békéscsaba és Orosháza mellett már építik az elkerülő utat, viszont több kisebb település nem számíthat arra, hogy belátható időn belül megszabadul az autóáradattól. Szilágyi Menyhért, a 47-es főút által átszelt, hatezer lelkes Csorvás polgármestere elmondta: amióta tíz éve a főúton lassítószigeteket alakítottak ki, nem történt halálos baleset, a sofőrök a szlalomozás miatt kénytelenek betartani a negyven kilométeres sebességkorlátozást.
Óriási a teherforgalom a 4-es számú főúton is, amely Budapestet Szolnokon, Debrecenen és Nyíregyházán át Záhonnyal köti össze. A balesetek itt szinte mindennaposak, nem csoda, hogy a főutat sokan "halálútnak" nevezik. A kamionsofőrök a vendéglátásban és az "örömszerzésben" dolgozóknak is adnak munkát: míg Szolnok és Debrecen között sűrűn sorakoznak a magyaros ételeket kínáló csárdák, Debrecen és Nyíregyháza között nem kifőzdéket, inkább örömlányokat találni szép számmal.
Törökszentmiklós és Hajdúszoboszló mellett már megépült a 4-es út elkerülő szakasza, Debrecennél pedig a közelmúltban kezdődött meg a munka. A lakosság mindenütt megkönnyebbüléssel fogadja a kamionforgalom elterelődését, de kivétel is akad: pár évvel ezelőtt épült meg a 42-es út Biharkeresztest elkerülő szakasza, s ennek következtében drasztikusan visszaesett a város több üzletének és kávézójának a forgalma.
