A kormány száz lépés programjának fontos eleme a feketemunka visszaszorítása, a munkaügyi ellenőrzés szigorítása. Mint ismert, az építkezéseken foglalkoztatják a legtöbb bejelentés és engedély nélküli munkást. Nyilván ez az oka, hogy az egyik budaörsi lakótelep építkezésén csütörtökön nemcsak a felügyelők és az idegenrendészeti szervek munkatársai jelentek meg, hanem a szakminiszter is. A razzia eredménye: 150 munkás közül hatvanháromnak az engedélyei nem voltak rendben.

Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nemrég kinevezett vezetőjének tájékoztatása szerint harminckilenc magyar munkásról derült ki, hogy nem volt bejelentve, huszonnégyen pedig külföldiek voltak - ukrán és román állampolgárok -, akiknek nem Pest megyére szólt a munkavállalási engedélyük, vagy nem is rendelkeztek ilyen okmánnyal. Közülük tizenkettőről az is kiderült, hogy jogellenesen tartózkodnak az országban.

A munkásokat szabálytalanul foglalkoztató hét vállalkozás vezetőinek munkaügyi bírságot kell fizetniük, aminek összege 50 ezertől hatmillió forintig terjed. A munkabiztonsági előírások megsértése miatt 150 ezer forint értékben szabtak ki bírságot.

Tegnap délelőtt több olvasónk telefonált szerkesztőségünkbe: az ellenőrzésről szóló televíziós tudósításokra hivatkozva kifogásolták, hogy a hatóság alkalmazottai túl keményen bántak a szabálytalanságon kapott munkásokkal. Feltett kézzel a szolgálati autók mellett motozták meg őket, majd betuszkolták a csapatot a járműbe. (Azt nem tudjuk megítélni, hogy a Híradó által bevágott részlet mennyire volt jellemző az ellenőrzés egészére.)

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet elnöke osztja olvasóink véleményét. Mint lapunknak fogalmazott: valahogy elsikkad ezeken a razziákon az, hogy a feketén dolgozó munkások voltaképp áldozatok. Szerinte - pusztán amiatt, mert munkaszerződés nélkül alkalmazták őket - nem tekinthetők bűnözőknek, s inkább a munkásokat feketén dolgoztató, adócsaló munkáltatókat kellene megbüntetni.

Az autonómok elnöke, Borsik János szerint elítélendő az ilyen fellépés. Az érdekvédő úgy véli, sem a felügyelők, sem a "hatósági jelmezben" eljárók nincsenek felkészülve és felkészítve az ilyen akciókra. Borsik azt is felvetette: nem fordult még elő, hogy azt a vállalkozót, aki hibázik - például feketén foglalkoztat -, falhoz állították vagy személyében megsértették volna. A szakszervezeti vezető szerint a budaörsi esetben nem bűnözőkről volt szó, hanem kiszolgáltatott emberekről.

A munkaügyi tárca szóvivője a történtekkel kapcsolatban azt mondta: a munkaügyi ellenőrök nem vettek részt motozásban. Határőrségi forrásokból úgy tudjuk, a külföldiekkel szembeni csütörtöki akció miatt egyetlen panasz sem érkezett. Informátorunk szerint a munkaügyi ellenőrzésben közreműködő határőrök Budaörsön is csupán az adott helyzet által megkívánt határozottsággal léptek fel. Amikor ugyanis a helyszínen tartózkodók nyilvánvalóan távozni akarnak, illetve ha nem kívánják igazolni magukat, a szükséges mértékig akár testi kényszert is alkalmazni kell. Általános gyakorlat ugyanis, hogy az ellenőrök megjelenésekor az illegális munkavállalók szeretnének elfutni vagy más módon eltűnni.