Uniós ügy lehet a SoKo Bunda
Olajos Péter magyar európai parlamenti képviselő "elsőbbséget élvező" írásbeli választ igénylő kérdéssel fordult a bizottság belpiaci ügyekért felelős biztosához a Németországban folyamatos zaklatásoknak kitett magyar vállalkozások érdekében. A képviselő, aki az MDF színeiben szerzett mandátumot az Európai Parlamentben, tájékoztatta a biztost arról, hogy államközi egyezmény alapján magyar cégek hat-hétezer munkavállalót foglalkoztatnak Németországban, s hogy az egyezmény szabályai 2001-ig folyamatosan és hibátlanul működtek a gyakorlatban. Az utóbbi években azonban a német hatóságok szinte folyamatosan zaklatják, megalapozatlan vádakkal illetik a magyarokat, olykor még fegyveres erőket is bevetve ellenük.
Tavaly áprilisban a SoKo Pannonia akció keretében 1200 állig felfegyverzett német rendőr lerohanta 23 magyar vállalkozás németországi irodáját. Azóta a rendőrség ügyészi utasításra több vállalkozásnál házkutatást tartott, amelyek során nagy mennyiségben foglaltak le olyan iratokat, amelyek hiánya a vállalkozások működését veszélyezteti. Eközben a magyar hatóságok nem tudnak mit tenni, mint hogy folyamatosan felhívják a magyar vállalkozások képviselőinek figyelmét a panaszjogukra. A magyar Külügyminisztérium szóbeli jegyzéket adott át a német nagykövetnek az ügyben, választ azonban nem kapott. A Németországban dolgozó magyar cégek egy csoportja ugyanakkor német ügyvédeken keresztül az EU Belső Piaci Főigazgatóságához fordult.
Uniós ügy lesz a SoKo Bunda
Újabb vádakkal zaklatják a magyarokat
A német hatóságok ennek ellenére folytatják a magyar vállalkozók alaptalan meggyanúsítását, házkutatásokat tartanak, és lefoglalják irataikat, ezzel ellehetetlenítve működésüket.
"Ezek után kérdezem a biztos urat. Milyen intézkedéseket fontolgat, hogy megszüntesse ezt az EK-szerződésbe ütköző állapotot? Tervezi-e, hogy felhívást intéz a német hatóságokhoz, illetve bármilyen figyelmeztetést a Németországban jogosan dolgozó magyar/EU állampolgárok védelme érdekében?" - áll a beadványban. Olajos május 17-én nyújtotta be kérdését a biztosnak, akinek három héten belül kell válaszolnia.
Németországban a hatóságok eközben változatlan hévvel folytatják a magyar vállalkozások intézményes kiszorítását a német piacról. Miként arról már többször beszámoltunk, Magyarország uniós csatlakozása előtt kilenc nappal Németországban felfegyverzett, kutyás kommandósok csaptak le 23 magyar cég ottani telephelyére, azzal gyanúsítva a cégvezetőket, hogy megpróbálták kijátszani az 1989-es államközi egyezményt, melynek keretei között a cégek megbízásokat vállalhattak a német piacon. A SoKo Pannonia akcióban ellehetetlenített magyar vállalkozásokat a német hatóságok azzal vádolták, hogy amolyan postafiókcégek, egyetlen magyarországi tevékenységük, hogy németországi munkára toboroznak embereket. Valójában a "lerohant" cégek között tekintélyes magyar középvállalatok is voltak, s olyan is, amely évek óta NATO-beszállító.
Az idén elrendelt SoKo Bunda akcióban a német hatóságok már emberkereskedelemmel, uzsorabérek fizetésével, adócsalással és ezekhez hasonló törvénysértésekkel vádolták meg a magyar cégeket. Ekkor már a német piacon legrégebben jelen lévő legnagyobb magyar vállalkozásokat vették célba. Eljárásuk alapját az adja, hogy az egyezmény egyes rendelkezéseit eltérően értelmezik a magyar és a német oldalon. Másfelől a német hatóságok nem veszik figyelembe a magyar jogszabályokat, nem fogadják el a magyar hatóságok által kiadott igazolásokat.
A magyar cégek helyzetét csak nehezíti, hogy a németországi munkavégzés kereteit meghatározó 1989-es államközi egyezmény magyar végrehajtási utasítása mindmáig nem készült el. Végrehajtási rendelet hiányában a magyar minisztériumok és hatóságok sem egységesek a magyar cégek és tevékenységük megítélésében. A német hatóságok pedig éppen erre hivatkozva indítanak újabb és újabb razziaszerű ellenőrzéseket: "Ha a magyarok nem ellenőrzik a cégeiket, megtesszük helyettük mi" - közölték a német eljárás törvényességét vitató magyar cégvezetőkkel.
Számos jel utal azonban arra, hogy a SoKo Bunda eredményeivel elégedetlenek a német hatóságok. Néhány hete új vádakkal álltak elő. Most már nem a magyar vállalkozások németországi működésének jogszerűségét vitatják, s arra sem hivatkoznak, hogy a magyar cégek valójában Magyarországon nem működő postafiókcégek. A legújabb német vádak szerint a magyar cégek és a német megbízóik között létrejött megállapodás valójában nem megbízási, hanem munkaerő átengedéséről szóló szerződés. Azaz: az a magyar, akit magyar munkaadója - az államközi egyezmény keretei között - kiküldetésben, Németországban foglalkoztat, a német hatóságok legújabb álláspontja szerint valójában a német cég alkalmazottjaként dolgozik. Erről a német hatóságok személyre szóló magyar nyelvű levélben tájékoztatták nemrég az érintett magyar cégek dolgozóit. Hozzátették, hogy ilyen körülmények között a munkavégzés folytatásához munkavállalási engedélyre volna szükségük, azonban azzal nem rendelkeznek. Így viszont a munkavégzés folytatása szabálysértésnek minősül, amiért 5000 euróig terjedő pénzbírság szabható ki.
Ugyanezek a német hatóságok három hete még azzal indokolták a magyar cégek elleni hajtóvadászatot, hogy azok kizsákmányolják a dolgozóikat, uzsorabérért foglalkoztatják a magyar munkavállalókat, s ők (mármint a német hatóságok) csak szociális védelmet szeretnének nyújtani számukra. Úgy tűnik, már nem védeni akarják őket, hanem kiutasítani Németországból.
