Adóterhet növel a kormány
A minimálbér négyszeresénél, azaz a megközelítően havi bruttó 230 ezer forintnál kevesebb bért keresőknek kellene jövőre négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetniük az ingatlan bérbeadásából, az ingóság eladásából, az osztalékból származó jövedelmek, valamint a nem tőzsdei ügyletekből származó árfolyamnyereség után. Más szóval, mindazokra kiterjedne az intézkedés, akiknek a bérjövedelme után éves szinten négyszázezer forintnál kevesebb a megfizetett 11 százalékos munkáltatói, valamint a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék - magyarázta tegnap a kormány szerdai döntését Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára.
Az érintetteknek legfeljebb négyszázezer forint egészségügyi hozzájárulást kell megfizetniük az említett külön adózó jövedelmek után, akkor is, ha az így szerzett bevételük négy százaléka ennél több lenne. Az ingóságok eladása esetén csak a kétszázezer forintnál nagyobb jövedelmek után kellene a százalékos ehót megfizetni. Ha például valaki külföldről behoz egy gépkocsit, és azt háromszázezer forint haszonnal értékesíti (a beszerzési ár és az egyéb költségek levonása után), akkor a százezer forint négy százaléka, azaz négyezer forint egészségügyi hozzájárulás terheli. Nem kell ehót fizetni az ingatlanértékesítésből származó, valamint a tőzsdei ügyletből szerzett árfolyamnyereség után - hangsúlyozta az államtitkár.
A pénzügyi tárca számításai szerint néhány tízezer embert érinthet kedvezőtlenül az intézkedés, s mindössze 3-4 milliárd forint többletbevételt hozhat a jövő évi költségvetésnek. A 2003-as adóbevallásokban megközelítően kétszázezren adtak számot az új ehóval érintett külön adózó jövedelemről. Több helyen is szerepelnek viszont a nyilvántartásban azok, akiknek különféle jogcímeken, például bérbeadásból és osztalékból is volt jövedelmük. A Pénzügyminisztérium állítása szerint azt is megvizsgálták, hogy közülük hány magánszemély után fizettek évi négyszázezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási járulékot. (Ez azért tűnik kissé hihetetlennek, mert a kormány tervei szerint csak jövőre épülne ki az APEH-nál az egyéni járulékszámla-rendszer, amelyből egyből kiderül, ki után fizettek, és mennyi járulékot - A szerk.)
Katona Tamás újságírói kérdésre válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy az eho nem járulék, hanem adó típusú elvonás. Ez azt jelenti, hogy nem kapcsolódik hozzá közvetve szolgáltatás. Tehát anélkül lehet kiszélesíteni az eho alá tartozó jövedelmek körét, hogy többletjuttatást kellene hozzárendelni. Ezért nem ütközik az Alkotmánybíróság határozatába, miszerint a járulékköteles jövedelmek körét csak többletszolgáltatással összekötve lehet bővíteni. Katona Tamás szerint önmagában a négyszázalékos eho bevezetése miatt nem kell a tőkejövedelmek eltitkolásától tartani. Az államtitkár szerint annak ellenére sem áll fenn ennek a veszélye, hogy az érintetteknek idén is növekedtek a terheik, hiszen a korábbi 20 helyett 25 százalékos forrásadó terheli a külön adózó jövedelmeket.
László Boglár kormányszóvivő a tervezettnél két héttel korábban jelentette be a 4 százalékos tőkejárulék bevezetését - értesítették lapunkat kormányzati körökből. Állítólag a szóvivő még lemondását is felajánlotta emiatt, amit nem tartottak szükségesnek. A magyarázat szerint a bejelentésre az adóügyi lépések ismertetésekor került volna sor, csak László Boglár tévedésből "másik papírt" kapott fel, és így került idő előtt a sajtótájékoztatóra a hír. Más kérdés: a járulék bevezetéséről tegnap a pénzügyi tárca tájékoztatóján mint meglévő kormánydöntésről beszéltek. A Népszabadság ugyanakkor úgy értesült: a szocialista frakció vezetői meglehetősen élesen kritizálták a kormányt amiatt, hogy "már megint" nélkülük hoztak meg egy adóügyi döntést. A kormányszóvivői tájékoztató - és a kormány határozata - előtt ugyanis nem egyeztettek velük a kérdésről. (V. I.)
