Kölcsönös figyelem a kisebbségi jogokra
Gyurcsány Ferenc kormányfő több érdekelt üzletember kíséretében először Szerbia és Montenegró államközösségének elnökénél, Szvetozar Marovicsnál járt. A láthatóan nagyon barátságos megbeszélés után Marovics kifejtette: a Magyarországhoz fűződő baráti viszony az egész térség biztonságának fontos eleme. Jelezte, hogy déli szomszédunk minden szempontból nagyon érdekelt a magyar kapcsolat elmélyítésében. Gyurcsány hangsúlyozta, hogy a demokrácia, benne a kisebbségi jogok erősítése és a gazdasági, üzleti lehetőségek jobb kihasználása is kölcsönös érdek, ami Szerbia és Montenegró európai felzárkózását is szolgálja. Marovics "európai minőségű" határt szeretne látni a két ország között. Gyurcsány több konkrét ügyet is felvetett: a közlekedési és szállítási infrastruktúra fejlesztését, a magyar nyelv és kultúra szerbiai intézményeinek bővítését. A magyar kormányfő úgy véli, hogy az etnikai incidensek csitulnak a Vajdaságban, és ez az "új belgrádi vezetés egyértelmű kiállásának is köszönhető". Gyurcsány hozzátette: reméli, hogy a magyarellenes atrocitások elkövetői az igazságszolgáltatás keretében megkapják méltó büntetésüket. Marovics elismerte, hogy az euroatlanti integrációhoz az államszövetség normáinak erősítése szükséges, valamint "el kell fogni a boszniai háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics tábornokot, különben tovább romlanak a kilátásaink".
Hasonlóan barátságos hangnemben folyt Gyurcsány és Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő megbeszélése. Mindketten hangsúlyozták a két ország világos európai elkötelezettségét. Kostunica köszönetet mondott, hogy Magyarország elsőként segítette a bánáti árvíz károsultjait, "egyértelműen jelezve jó szándékát". Gyurcsány megállapította, hogy nincsenek politikai feszültségek a két ország között, de többet lehet és kell tenni az üzleti kapcsolatok fejlesztéséért. Ennek érdekében két új egyezményt is aláírtak. Délben Borisz Tadics szerb államfő adott ebédet a magyar miniszterelnöknek. Elsősorban arról esett szó, hogy Magyarország milyen tapasztalatokkal és konkrétumokkal segítheti Szerbia euroatlanti integrációját.
Mindkét részről megjegyezték, hogy az államszövetség másik országa, Montenegró sokkal jobban vonzza a magyar befektetőket, mint Szerbia. Gyurcsány este Montenegró fővárosába, Podgoricába látogatott, ahol Milo Djukanovics kormányfővel tárgyalt.
Montenegró reméli, hogy egyenrangú független államként megállapodhat Szerbiával - válaszolta a Népszabadság kérdésére Milo Djukanovics, a montenegrói kormányfő. Amennyiben ez nem sikerül, és ez Szerbián is múlik, akkor 2006 februárja és áprilisa között Montenegró ismét kiírja a függetlenségről szóló népszavazást. Montenegró célja mindenképpen az, hogy új típusú, két független állam közötti kapcsolatok jöjjenek létre a jelenlegi államközösség két tagja, Szerbia és Montenegró között.
Néhány órával korábban Tadics szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy szerinte meg kellene őrizni az államszövetséget. Mint mondta: a montenegrói polgároknak joguk van úgy dönteni, ahogy akarnak, "de remélem, úgy döntenek, ahogy én szeretném". Ezzel arra utalt, hogy Szerbia nem venné jó néven Montenegró teljes függetlenedését.
Djukanovics válaszolt a Népszabadság kérdésére Koszovóval kapcsolatban is. Mint mondta, ez Szerbia, az albánok és a nemzetközi közösség dolga, de a maga részéről örül annak, hogy elhatározták: az év utolsó negyedében megkezdődnek a tárgyalások az albán többségű dél-szerbiai terület státusának végleges rendezéséről.
Montenegró és Koszovó függetlenségével kapcsolatban a magyar álláspont az, hogy olyan megoldást támogat, amely erősíti a térség stabilitását, és megfelel a demokrácia, az emberi és a kisebbségi jogok, valamint az európai integráció elvárásainak. Gyurcsány Montenegró fővárosában elégedetten állapította meg, hogy a magyar cégek méltányos elbánásban részesülnek az itteni privatizációban. Tegnap új egyezményt is aláírtak bauxit vásárlásáról és montenegrói oktatási intézmények fejlesztéséről.
Ma a miniszterelnöki vizit a Vajdaságban, Újvidéken és Szabadkán folytatódik.
