A brüsszeli plenáris ülésen 437 igen szavazattal 57 ellenében elfogadott dokumentum súlyát növeli, hogy mivel megkapta a kétharmados többséget, önálló törvénykezdeményezési indítványnak számít - mondta el a képviselő asszony a voksolást követően. 

Az EU alkotmányos szerződésében, illetve az alapvető emberi jogok azt kiegészítő chartájában szereplő jogok védelmezésének és ellenőrzésének, illetve megbízható adatok szolgáltatásának céljával létrehozandó ügynökség munkájának megindításáról várhatóan az EU-tagországok állam- és kormányfői döntenek júniusi brüsszeli találkozójukon. Az intézet a tervek szerint 2007-ben kezdheti meg működését - erősítette meg Gál Kinga. 

Az elfogadott jelentés szerint ennek az intézménynek kellene az unió emberi jogi politikájának első számú felelősévé válnia. Az új ügynökség kiterjesztené a most is létező uniós (bécsi) ellenőrzőközpont mandátumát, és egy többrétegű szerkezetben ügynökségek és szervezetek hálózata lenne. Az EP-képviselők erős mandátummal és elégséges költségvetéssel ruháznák fel az új szervezetet.

Megbízatása kiterjedne például arra, hogy gyűjtse, elemezze és továbbítsa az alapvető jogok helyzetével kapcsolatos információkat, és éves beszámolókat is készítsen az EP számára. Az ügynökség a jelentés szerint jelentős szerepet játszana az uniós emberi jogi politika kialakításában és végrehajtásában is. Az új intézmény véleményeket és ajánlásokat is eljuttathatna az EU központi intézményeihez.

Az ügynökség szervezeti felépítése az alapvető emberi jogok chartájában meghatározott főbb területeket követné. Eszerint az új ügynökséghez tartoznának a rasszizmus és az emberkereskedelem elleni küzdelem, a szólásszabadság, a nemek közötti egyenlőség, a nyelvi sokszínűség és a kisebbségvédelem kérdései. Gál Kinga külön kiemelte annak fontosságát, hogy az alapvető emberi jogok érvényesülését azonnal vizsgálják bármilyen uniós vagy nemzeti törvénykezési szinten. Meg kell ugyanakkor találni a kényes egyensúlyt az emberi jogok és a kollektív biztonság között - fejtette ki.

A jelentés azt is kéri, hogy az ügynökség kiemelten foglalkozzon a hagyományos nemzeti kisebbségekkel, és ezt ne csak a diszkrimináció szempontjából vizsgálják. Az Európai Bizottság és a tagországokat képviselő tanács is elismeri, hogy az emberi jogok védelmében és az emberek figyelmének ezekre való felhívásában az Európai Parlamentnek kiemelt szerepet kell kapnia - vélte a magyar jelentéstevő. 

Lévai Katalin (MSZP) a vitában felszólalva hangsúlyozta: "túlzás nélkül történelmi jelentőségű folyamatnak tekinthetjük azt, hogy az Európai Unió zászlajára tűzte az emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak védelmét". Az ügynökség munkájához szerinte a legnagyobb segítséget azok az önkéntes civil kezdeményezések jelenthetik, amelyek egész Európa területén, sőt azon kívül is elláthatják az emberi jogok őrének feladatát.

(MTI)