A Hospodárske Noviny szlovák gazdasági lap csütörtöki írásában Gabriel Jencík, a szlovák tárgyalóküldöttség gazdasági kérdésekben illetékes szakcsoportjának tagja nyilatkozott arról, hogy a felek ráfordításainak pontos arányát azért szükséges megállapítani, hogy a jövőben a vízi erőmű hasznát is meg tudják osztani.

Mint mondta, az erőmű részeként szolgáló folyamszakasz - a Pozsony és Szap közti meder - hajózási feltételeinek javításából "ma Magyarország is profitál, hasonlóképpen, mint a területén fekvő ágrendszerbe jutó vízből. Beruházásainak megfelelő arányban, a jövőben Magyarország áramot is kaphatna. Szlovákia azonban felszámítaná az abból származó kárait, hogy Magyarország nem fejezte be az építkezést," amely az eredeti, 1977-es szerződés értelmében közös beruházás volt, de Budapest "egközelítőleg 15 éve elállt ettől a szándékától, bár az eredeti szerződésben a beruházás költségeinek egyenlő megosztását rögzítették.

A lap megszólaltatja Dominik Kocingert, a bősi erőmű építésének és üzemeltetésének szlovák kormánybiztosát, aki szerint az építési és üzemeltetési költségek aránya 1998-ban még 85:15 százalékot mutatott Szlovákia javára, ma azonban ez az arány 90:10 százalékos, mert hogy Szlovákia az utóbbi hét évben további munkálatokat is elvégzett a bősi erőművön.

Pozsony továbbra sem tud azonosulni Budapest álláspontjával, miszerint Magyarország azért nem építi meg az eredetileg vízlépcsőnek tervezett rendszer alsó - annak idején nagymarosi lépcsőkén emlegetett - objektumát, mert az ráfizetéses lenne. Természetesen "ez a magyar fél tárgyalási alapja, ami azonban nem jelenti azt, hogy egyet is értenénk vele" - fogalmazott Jencík, aki azt is jelezte, hogy a Pozsony nem vállalkozik a Szap és Budapest között folyamszakasz kedvezőbb hajózási feltételeinek megteremtését célzó beruházásra költeni, mert "mert ezt a bősi erőmű befejezésével már megtette."

(forrás: MTI)