Sok gyereknek sok lesz az áfája
Hosszas társadalmi szondáztatás után a jövő héten talán végre kiderül, elszánja-e a kormány magát az egykulcsos adórendszer mellett vagy sem. Mint Veres János pénzügyminiszter a múlt héten elmondta, több más elképzelés mellett vizsgálja a kormány a 21 százalékos egységes adómérték bevezetésének lehetőségét. Az egyik vitatott pontja ennek az elképzelésnek a 25 százalékos normál, illetve a 15 százalékos kedvezményes áfakulcs öszszevonása. A 15 százalékos áfa ugyanis most olyan termékekre vonatkozik - élelmiszerekre, gázra, távfűtésre - amelyek a fogyasztása a szegényebb családok kiadásaiban nagyobb arányt képvisel. A 25 százalékos kulcsba viszont bőven tartoznak olyan termékek - híradástechnikai eszközök, autó, illatszerek - amelyeket jobbára a tehetősebb családok vesznek. Vagyis: a lépés elvben a gazdagok kiadásait csökkenti, míg a szegényebbek terhei jobban emelkednek.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint azonban az élelmiszerpiacon tapasztalható kiélezett verseny miatt az a valószínű, hogy összességében csak minimális mértékben gyűrűzne át a fogyasztói árakba a jelenleg 15 százalékos kedvezményes áfakulcs felemelésének hatása. Mindenképpen emelkednének ellenben a lakásrezsi-költségek: egy háztartásban éves szinten átlagosan 3-10 ezer forinttal. A jelenleg 25 százalékkal adózó villamos energia áfája csökkenne, a kedvezményes kulcsú földgázé viszont emelkedne.
Az adóreform-bizottság által korábban végzett számítások alapján viszont megállapítható: összességében csak minimális többletterhelést okozna a legszegényebbek - a nyugdíjasok és a többgyermekes családok körében is - ha 21 százalékos lenne az egységes áfakulcs. A szakértői testület a húszszázalékos egységes kulcs bevezetésének hatásait elemezte, azt feltételezve, hogy a kieső 75 milliárd forint költségvetési bevétel nagy részét a jövedéki és a regisztrációs adó emelésével ellentételeznék.
A Pénzügyminisztériumban készült számítások azt mutatták, hogy húszszázalékos egységes áfakulcs mellett - tíz kategóriába sorolva a háztartásokat - valamennyi jövedelmi kategóriába tartozó réteg jobban járna, - igaz csak igen kevéssel. A számítás szerint a legszegényebb tizedben egy évben 1500, a leggazdagabban pedig 6000 forint többletet jelentene. Egy átlagos háztartás tagjai évi 3000 forinttal járnának jobban, csak az egységes áfakulcs hatásait tekintve, és nem számolva azzal, hogy esetleg más adónemeknél is ugyanezt az egy kulcsot alkalmaznák. Magasabb egységes áfakulcs mellett ez az előny biztosan eltűnik, ám - valószínűleg - csak minimális többletterhelést jelent majd.
A szakértők azt azonban elismerték: az egyes háztartásokra lebontva az átlagostól eltérő hatások jelentkezhetnek. A gyermekszám függvényében például nő az élelmiszer-kiadások aránya, vagyis emelkedik az áfa-egységesítés terhe. Egy négygyermekes háztartás éves szinten akár 28 ezer forinttal is több áfát fizet az élelmiszerek után, mint egy egygyermekes. Emiatt a sokgyermekesek szinte semmit nem érzékelnek az egységesítés kedvező hatásaiból. Az egy-három gyermeket nevelő háztartásokban húszszázalékos forgalmi adókulcs mellett évente 8-16 ezer forinttal, a négy- vagy többgyermekeseknél viszont csupán egy-kétezer forinttal csökkenne az áfaterhelés.
Az akkori számításokból az derült ki: hogy átlagban a nyugdíjasok sem járnának rosszul az egykulcsos, húszszázalékos áfa mellett. Éves szinten összességében átlagosan kilencezer forinttal kevesebb áfát fizetnének. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az élelmiszernél fizetendő áfatöbblet az időskorúaknál lenne a legnagyobb - így a 21 százalékos általános áfakulcs őket érzékenyen érinthetné.
Az egyéni szinten jelentkező feszültségeket a szociális rendszeren keresztül, az önkormányzatok által nyújtható lakásfenntartási támogatással, vagy az energiaárakat kompenzáló rendszerben lehetne feloldani. Erre van lehetőség - még akkor is, ha, mint az egyes tervekben szerepelt az áfaátrendezésre az idén év közben, októberben kerül sor.
A bizottság szerint a minimálbér, a nyugdíjemelés és más juttatások megállapításánál figyelembe kellene venni, hogy az említett rétegeknél az élelmiszerek és a közüzemi szolgáltatások várható áremelkedése miatt kedvezőtlenebb lesz az inflációs hatás. A gázárak kompenzációs keretének növelésére a szakértők szerint év közben is van lehetőség, míg a lakossági villamos energiánál is létezik úgynevezett szociális tarifa, amelyet a 25 százalékos kulcs csökkenésével meg lehetne szüntetni vagy felemelni a támogatással érintett éves küszöbértéket. A személyszállításnál a kedvezményes utazások támogatására éves szinten ötmilliárd forinttal kellene többet fordítani a fogyasztói árkiegészítésre a kedvezményes kulcs felemelése miatt. Az ivóvíz- és csatornadíjak támogatására kétszázmillió forinttal kellene több forrás.
A kedvezményes áfakulcs növelésénél így mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az ebből származó többletbevételi hatást mérsékli a támogatások emelése. Vélhetően emiatt tette magasabbra a pénzügyi tárca a mércét, és már nem a 20, hanem a 21 százalékos egységes áfakulcs bevezetésének hatásait kezdte el elemezni.
Vesztenek az evások a közös adókulccsal
A jelenleginél jóval kevesebbeknek érné meg az evát választani, ha 21 százalékra emelkedne az általános forgalmi adókulcs. Még kevésbé lenne vonzó az egyszerűsített adózás, ha az egységes adókulcs jegyében a 15 százalékos eva is 21 százalékra emelkedne (lásd táblázatunkat). Zara László adótanácsadó kérdésünkre leszögezte: az egykulcsos adórendszerben zömmel a szellemi tevékenységet végző, minimális költséggel működő vállalkozásoknak lenne vonzó az eva, s a termelők továbbra is kiszorulnának. Ha minden kulcs 21 százalékos lenne, akkor az evások százezer forint nettó bevételből 95590 forint jövedelemre tennének szert. Ugyanebből a nettó bevételből - költség nélkül számolva - 21 százalékos társasági adó és 21 százalékos osztalékadó mellett 62000 forint maradna. A költség nélküli evás vállalkozásoknál tehát még ebben az esetben is 53 százalékkal több jövedelem maradna. Ezt a "nyereséget" viszont mindenfajta költség csökkenti. Nem beszélve arról, hogy a "nyugalom adójaként" meghirdetett eva a veszteséges vállalkozások számára már egyáltalán nem lenne vonzó. Zara szerint ellenben a színlelt vállalkozások felszámolását jelentősen előmozdíthatná az egységes adókulcs. A tapasztalatok szerint az álszerződések 70-80 százaléka az evás körben jellemző. Az érintett vállalkozók is jobban érdekeltek lennének a munkaviszonyos foglalkoztatásban, ha a személyi jövedelemadó és az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa is egységes lenne.
Evások adója (ezer forintban)
Kiszámlázott | Kiszámlázott | Eva | Iparűzési | "Adózott | |
bevétel | áfa | adó | nettó" | ||
Mai állapot: áfa: 25, eva 15 százalék | 100 | 25 | 18,75 | 1 | 105,25 |
Jövő1: áfa 21, eva 15 százalék, iparűzési adóval | 100 | 21 | 18,15 | 1 | 101,85 |
Jövő2: áfa 21, eva 15 %, iparűzési adó nélkül | 100 | 21 | 18,15 | 102,85 | |
Jövő3: áfa 21, eva 21 %, nincs iparűzési adó | 100 | 21 | 25,41 |