A törvényjavaslat jövő hétfői zárószavazása után a szocialista és a szabad demokrata frakció közös levélben kéri meg  Mádl Ferenc államfőt, éljen azzal a jogával, hogy a törvény kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság alkotmányossági kontrollját kéri - közölte a szocialista frakcióvezető.

Hozzátette: így kiderülhet, hogy lehet-e alkotmánymódosítás nélkül, a történeti levéltárról szóló törvény módosításával hozzájutni a múlt dokumentumaihoz. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés hétfőn nem támogatta az ügynöktörvénnyel összefüggésben az alkotmány módosítását.

Lendvai Ildikó szerint a hétfői szavazás után kiderült az, mely pártok érdekeltek a múlt alkotmányos körülmények között való megismerésében, és melyik az, amely blokkolni akarja a dokumentumok feltárását. Hozzáfűzte: a Fidesz-frakció egyhangúan és egységesen nemet mondott a múlt alkotmányos körülmények között való megismerésére.

A politikus szólt arról, hogy az alkotmánymódosítást kétszer is benyújtották. Az első szavazás azért volt sikertelen, mert a Fidesz-frakció csak kisebb része szavazott - közölte, hozzátette: ezért nyújtották be újból a javaslatot. Mint mondta, bíznak abban, hogy a köztársasági elnök eleget tesz a két frakció kérésének, hiszen az államfőnek is fontos kell, hogy legyen az a cél, amit ezekkel a törvényekkel kitűztek.

Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese azt mondta, az SZDSZ tizenöt éve szorgalmazza ennek az ügynek a rendezését.  Közölte: alkotmányossági szempontból viták voltak a két koalíciós párt között, a Fidesz azt az álláspontot képviselte, hogy szüksége van alkotmánymódosításra.

Hozzátette: a fideszes képviselők nem szavazatára más magyarázatot nem lehet találni, mint azt, a párt nem akarja, hogy az ügynöktörvény hatályba lépjen.

Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese a törvénymódosítás lényegét összefoglalva közölte: az a szolgálatok feletti civil kontrollt teremtené meg, és nyilvánossá tenné az ügynökaktákat.

A politikus elmondta: biztos alkotmányos megoldásra nem tudnának javaslatot tenni, mivel a dokumentumok megismerhetősége során két alapjog, a személyes adatok védelmének és az információs szabadságnak a joga áll egymással szemben.

(MTI)