MTI - Kofi Annan ENSZ-főtitkár támogatja, hogy a világszervezet néhány hónap múlva kezdje meg a Koszovó számára előírt demokratikus normarendszer érvényesülésének vizsgálatát. Ha ez kedvezően zárul, megnyílna az út az ENSZ ideiglenes igazgatása alatt álló albán többségű dél-szerbiai tartomány végső státusának meghatározása előtt.

Annan nem teljesen elégedett azzal, ahogy a koszovói (albán) kormányzat átülteti a gyakorlatba az előírt demokratikus normákat. A főtitkár hamarosan különmegbízottat nevez ki a vizsgálat levezetésére. Norvégia NATO-nagykövetét, Kai Eidét említik a tisztségre legesélyesebbnek.

A kétmilliós dél-szerbiai tartomány 1999 júniusa óta az ENSZ igazgatása alatt áll, miután a NATO légi háborújával távozásra kényszerítette Koszovóból a szerb fegyveres erőket, véget vetve ezzel a tartomány lakosságának 90 százalékát kitevő albánokkal szembeni szerb elnyomásnak. A koszovói albánok egy emberként függetlenséget követelnek. Belgrád elutasítja, hogy a középkori szerb állam központi területén fekvő, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjeként számon tartott tartomány függetlenné váljon Szerbiától, ehelyett kibővített autonómiát ajánl Koszovónak.

A nemzetközi közösség demokratikus normák érvényesítését várja el: a jogállamiság és rend megteremtését, a biztonság szavatolását, az emberi jogok érvényesülését, a háború alatt és után a tartományból elmenekült szerbek tízezreinek hazatérését. Ez után megkezdődhetnének a tárgyalások Koszovó végső státusáról. Az albánok többsége szerint fordítva kellene: csak a tartomány függetlenségének megteremtése után lehet működő demokráciát alkotni.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén várhatóan szóba kerül Koszovó majdani státusának problémaköre.

A kormánypártok ellenzése miatt napirendre sem került tegnap a szerb radikálisok bizalmatlansági indítványa a szerb kabinet ellen. A szavazatkülönbség azt jelzi, hogy a félelmek ellenére stabil lábakon áll az ellenzéki milosevicsi szocialisták által támogatott, demokrata táborba sorolt pártokból alakult kisebbségi kabinet. Az SRS elsősorban azért kívánta megvonni a bizalmat a kormánytól, mert saját ígéretét megszegve akarata ellenére adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Szreten Lukics volt szerb rendőrfőnököt. (MTI)