Ha a Vajdaságban nem élnének szlovákok, magyarok és más nemzeti kisebbségek, akkor a Vajdaság nem is létezhetne - nyilatkozta a múlt hét végén Bojan Pajtics tartományi kormányfő egy rendezvényen. A vajdasági kisebbségiek, ha amúgy egyet is értenek a zentai születésű, magyarul is jól beszélő politikussal, szívesen hozzátennék: ha viszont hamarosan nem változik a helyzet, akkor elfogynak a nemzetiségek, s a Vajdaság nem lesz, ami volt.

Ugyanis a vegyes lakosságú területnek éppen a hátránya az, amit a miniszterelnök előnynek nevezett. A helyi magyarokat, szlovákokat, ruszinokat ért atrocitások azt jelzik: a milosevicsi politika következményeként kialakult légkörben a többségi nemzet inkább koloncnak tartja a kisebbségeket, s tulajdon nemzeti és gazdasági fejlődésének gátját látja bennük. A belgrádi sajtó a Vajdaság "fölvásárlásáról" tudósít minden alkalommal, amikor horvát, illetve magyar cég bármelyik vajdasági vállalat magánítása iránt érdeklődik.

Az utóbbi hetekben vajdasági magyar politikusok és üzletemberek elleni feljelentések és vádak is borzolják a kedélyeket. Vizsgálat folyik többek között Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és felesége, valamint Ispánovics István szabadkai expolgármester ellen. A sajtó korrupciót emleget, arra utalva, hogy most, alaposan megkésve, teljesülnek a 2000-es rendszerváltást véghez vivő politikusok ígéretei. Van olyan vélemény is, hogy a második legnagyobb vajdasági város, Szabadka "magyar uralmát" akarják koholt vádakkal megdönteni. Ami nem is látszik minden alapot nélkülözőnek, hiszen számos más korrupciógyanús, de szerbeket érintő ügy még mindig fiókok mélyén hever.

P. Keczeli Klára

Újvidék, 2005. május 24.