Az ügyészség húsz vádlottra halálbüntetést kért a szigorú biztonsági intézkedések közepette zajló perben, amelyen jelen van a média és a vádlottak több rokona is. Tizenegy vádlott felett távollétükben fognak ítélkezni. A 37 vádlott közül 25 kuvaiti, hét hontalan arab, kettő jordániai, egy-egy pedig szaúd-arábiai, ausztráliai, illetve szomáliai állampolgár.

A vádlottak tagjai vagy rokonszenvezői a Félszigeti Oroszlánok elnevezésű csoportnak, amely állítólag kapcsolatot tart fenn a szaúdi Al-Haramain Brigádokkal és a hírhedt terroristavezér, Oszama bin Laden vezette al-Kaidával. Legtöbbjük ellen a fő vád az, hogy idén januárban négy halálos tűzpárbajt vívtak a kuvaiti biztonsági erőkkel, melyekben négy rendőr meghalt és tíz megsebesült. Azzal is vádolják őket, hogy egy olyan szélsőséges csoporthoz csatlakoztak, amely merényletekre készült állami hatóságok és érdekeltségek ellen. A helyi sajtó februári híradása szerint néhány gyanúsított beismerte: Irakba akarták küldeni több társukat, hogy ott az amerikaiak ellen harcoljanak és nyugati katonákat, illetve kuvaiti állampolgárokat raboljanak el.

A januári kuvaiti összecsapásokban nyolc muszlim fegyveres is életét vesztette, míg a csoport feltételezett vezetője, Amer Hlaif al-Enezi február elején szívelégtelenség miatt az előzetes letartóztatásban halt meg. A vádlottak nagy részét az összecsapások során fogták el, a többiek nyomára pedig az őrizetbe vettek vallomásai vezették a rendőrséget.

Egy kuvaiti bíróság május 8-án egy iszlám aktivistát 8 évi, 19 társát pedig 3 évi szabadságvesztésre ítélte amiatt, hogy az Irakban állomásozó amerikai katonák elleni harcra toboroztak önkénteseket.

Kuvait az Egyesült Államok szoros szövetségese az Irakkal határos térségben, és engedélyezte amerikai katonai támaszpontok fenntartását is területén, ami merényletekben is megnyilvánuló heves ellenállást váltott ki az arab nacionalisták körében.

(MTI)