Üzbegisztán: a lázadás leverését letartóztatási hullám követi
A Human Rights Watch amerikai székhelyű emberi jogi szervezet jelezte, hogy tudomása szerint hatósági őrizetbe került Szajdzsahon Zajnabitdinov üzbég emberjogi aktivista is, aki úgy tájékoztatta korábban a nemzetközi média képviselőit, hogy az ezret is elérheti a május 13-i andizsáni felkelés és tüntetés elfojtására alkalmazott sortűz halálos áldozatainak száma, és éles szavakkal bírálta nyilatkozataiban a hatóság brutális fellépését. Nem ismeretes, hogy mivel gyanúsítják, de feltehető, hogy a hatósági erőszak bírálata az egyetlen "bűne" - olvasható a Human Rights Watch közleményében. A nemzetközi emberjogi szervezet elítélte Zajnabitdinov fogva tartását, és követelte azonnali szabadon bocsátását.
Egy másik üzbég emberjogi aktivista, Gulbahor Turajeva újabb adatot közölt kedden a sortüzek halálos áldozatainak számáról. Az általa közölt szám is jóval magasabb a kormány által beismert 169-nél, de elmarad a Zajnabitdinov által megjelölt ezertől. Mint mondta, négyszáz holttestet számolt össze a 15-ös számú andizsáni iskola udvarán, ahova a katonák összehordták a tetemeket a sortűz után. Még nem végzett a számolással, amikor rendőrök elzavarták, de becslése szerint az összeszámolt négyszázon kívül még mintegy száz holttest hevert ott.
Iszlam Karimov üzbég elnök iszlám szélsőségesek bűnéül rótta fel az erőszak kirobbanását az Üzbegisztán keleti részén fekvő városban, és tagadta, hogy a hadsereg katonái fegyvertelen civilekre lőttek volna. (Szerinte fegyveres iszlám szélsőségesekre nyitottak tüzet.) Az elnök nem vesz tudomást az emberjogi aktivisták által közölt adatokról, és makacsul visszautasítja azokat a nyugati követeléseket, amelyek szerint nemzetközi vizsgálatnak kellene tisztáznia, mi történt pontosan május derekán a kelet-üzbegisztáni városban.
A NATO nemzetközi vizsgálatot követel
Eltúlzottnak, aránytalannak minősítette a NATO kedden az üzbég biztonsági erők május közepi akcióját Andizsán városában a tüntetőkkel szemben, s nemzetközi vizsgálatot követelt az ügyben.
A katonai szövetség emellett felszólította az üzbég vezetést, hogy működjön együtt a különböző nemzetközi szervezetekkel és hajtsa végre azokat a belső reformokat, amelyek a demokrácia és az emberi jogok védelme erősítéséhez szükségesek. Bár Üzbegisztán nem NATO-tag, de egy partnerségi program keretében kapcsolatban áll a katonai szövetséggel, márpedig - mint a NATO-közlemény hangsúlyozta - "elvárjuk összes partnerünktől, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásukat az alapvető szabadságjogok, emberi jogok és értékek tiszteletben tartására."
Az Üzbegisztán keleti részén lévő Andizsán városában a kormányerők május közepén valósággal vérbe fojtottak egy helyi felkelést: különböző források szerint akár ezer ember is életét vesztette a lövöldözésben, s a biztonsági erők nem pusztán a megmozdulás résztvevőire, hanem a civilekre is tüzet nyitottak. Az üzbég hatóságok ezt cáfolják, s szerintük "csak" 169 halálos áldozata van az eseményeknek.
A független nemzetközi vizsgálatot már számos kormány, sőt hétfőn az Európai Unió is követelte, de eddig Iszlam Karimov üzbég elnök elutasította azt.
(forrás: MTI)
