Tarsoly az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: "A választási procedúra közben meggondolatlanul nem sportvezetőhöz méltó kijelentést tettem Mészöly Kálmánra, amit megbántam. Mivel sportember vagyok, és a magyar sportért, a magyar labdarúgásért tevékenykedem, ezért kijelentéseim is a magyar sport érdekeit kell, hogy képviseljék. Méltatlan viselkedésemmel ezt a szabályt megszegtem, ezért ezúton lemondok."

Mint lapunk beszámolt róla, az MLL közgyűlésén Tarsoly tolvajnak nevezte Mészölyt. A választás favoritjának tartott, ám rendre kevesebb voksot kapott korábbi világ- és Európa-válogatott klasszis - három forduló után - visszalépett, így a Győr csapatának tulajdonosa immár ellenfél nélkül lett befutó.

A Népszabadság érdeklődésére Tarsoly Csaba semmit nem kívánt hozzáfűzni a távirati irodának írt kommünikéjéhez.

Értesülésünk szerint az elnökség holnap ül össze, hogy megvitassa, mi történjék a kialakult helyzetben. (Tarsoly egyébként - Szieben László után - már a második ligaelnök rövid időn belül, aki lemondott.) Az elnökség tagja: Ferencz Gábor, Kovács Péter, Mátyás Tibor és Szima Gábor. Közülük Szimát kérdeztük, mi a véleménye Tarsoly elhatározásáról. "Meglepett - válaszolta. - Ezt a döntést már a helyszínen is meghozhatta volna." S mivel Szima a Debrecen klubelnöke, manapság pedig a hajdúsági település a hazai futball "fővárosa", az elöljárót arról is faggattuk, vajon vannak-e ligaelnöki ambíciói. "Eddig sem voltak, és ezután sem lesznek - jelentette ki határozottan. - Annyi a munkám, hogy nekem ez nem fér bele az időmbe."

Kérdés persze, megmarad-e egyáltalán az MLL, mert a liga - és az egész magyar futball - számára roppant kínos lenne, ha kiderülne: az MTK jogosulatlanul játszik az NB I-ben. Korábban az MTK Hungária Sport Kft. volt a futballcsapatot működtető gazdasági társaság, majd 2003. június 19-én bejegyzési kérelmet adott be a cégbírósághoz az MTK Budapest Labdarúgó Kft. (amelyet aztán szeptember 22-én jegyeztek be). Ám a bajnoki nevezés már június 10-én lezárult... További dilemma, hogy új cég alapítása esetén lehet-e indulni az NB I-ben, vagy egészen lenn, a sokadik osztályban kell-e kezdeni. Amennyiben az bizonyosodna be, hogy az MTK két éve nem szerepelhetne az élvonalban, s erre a liga mégis engedélyt adott, úgy - a roppant kellemetlen vonatkozásokon túl - a magyar labdarúgás legfőbb irányító szervének, az MLSZ-nek mindenképpen lépnie kellene.

Márpedig nem biztos, hogy ebben az esetben tagszervezete, az MLL feltétlen fenntartása mellett állna ki a szövetség...

Tarsoly Csaba, az értékpapírokkal, ingatlanfejlesztéssel és idegenforgalommal foglalkozó Quaestor elnöke 2001 nyarán vásárolta meg a győri ETO stadionját, s a csapatot működtető kft.-t. Az elnök - társasága belső komputeres hálózatán - azzal indokolta a tranzakciót, hogy ingatlanfejlesztési szempontból kedvezőnek találta. A mai napig nem tudni, mennyit fizetett Tarsoly a létesítményért. A vételárat már csak azért is nehéz megmondani, mert - a hírek szerint - annak egy részét a Rába készpénzben soha nem kapta meg, hanem a stadionban "lehirdethette"; a fennmaradó részt állítólag Quaestor-értékpapírokban fizették ki a gyárnak.

A stadion rekonstrukciója az idén megkezdődött. Kun András, Győr alpolgármestere szerint a felújításhoz az önkormányzat "vagyon értékű jog átruházásával" járult hozzá. Ez közel félmilliárd forintot érő Rába-részvény átadását jelentette a Quaestornak. Az állam utófinanszírozás keretében 900 millió forint hozzájárulást ígért.

A pénzügyi szakembert a győri szurkolók felemás módon fogadták; például ellenérzést váltott ki, hogy sokáig kitartott Varga Zoltán edző mellett. A nézőket nem tudta visszacsalogatni; egyszer jött össze a teltház, amikor a neves autógyár "elhozta" a Bayern Münchent. Tarsoly sportkarrierjének első komolyabb állomása az volt, hogy 2003 októberében Demján Sándor helyett őt választották az MLL ideiglenes első emberének, illetve ellátta a döntéshozásban kulcsfontosságú Ligatanács elnöki tisztét. (H. F.)