Az új felsőoktatási törvény kiindulópontja az úgynevezett bolognai folyamat. Hazánk még 1999-ben, Pokorni Zoltán minisztersége alatt, harminc másik országgal együtt írta alá Bolognában azt a nyilatkozatot, amelyben a csatlakozók vállalták: 2010-ig öszszehangolják felsőoktatási rendszerüket és bevezetik a többciklusú képzést, hogy egy egységes európai felsőoktatási térséget alakítsanak ki. (Emlékezetes, hogy 2003 őszén egy berlini tanácskozáson a határidőt 2005-re módosították).

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egymás mellett működő egyetemi és főiskolai oktatási rendszer megszűnik, helyébe 2006-tól a többciklusú képzés kerül (az idei tanévben kísérleti jelleggel már indultak ilyenek). Jövő szeptembertől már csak bolognai típusú képzéseket lehet indítani. A hallgatók először egy hároméves, általánosabb felsőfokú alapképzésre járnak majd, amelynek a végén úgynevezett bachelor diplomát kapnak. Ezt követően léphetnek ki a munkaerőpiacra, de tovább is mehetnek a kétéves masterképzésre. A rendszer legfölső szintje a már ma is működő doktori képzés.

Hogy át kell térni a bolognai típusú rendszerre, és ehhez szükség van a felsőoktatási törvény módosítására, azzal lényegében mindenki egyetértett, de a többség megmaradt volna csupán az új oktatási forma bevezetésének rögzítésénél. Az Oktatási Minisztérium szerint azonban a képzési rendszer átjárhatatlanságán túl számos más gondja van a magyar felsőoktatásnak, ezért nem elég csupán módosítani az 1993 óta érvényben lévő törvényt, hanem egy teljesen új jogszabályt kell megalkotni.

Az új törvényt több mint két éve kezdték el kidolgozni, és az elképzelések a folyamatos viták közepette meglehetősen sűrűn változtak. A tárca azzal indokolta a tervezet gyakori módosítását, hogy folyamatosan egyeztet az érdekvédelmi és a szakmai szervezetekkel. Azok viszont időnként olyan előírások ellen tiltakoztak, amelyek már, vagy még nem is szerepeltek a javaslatok között. Tavaly ősszel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: addig nem kerülhet a parlament elé a törvény, amíg nincs társadalmi konszenzus. Így aztán az Oktatási Minisztérium addig egyezkedett a szakmai szervezetekkel, amíg szinte kivétel nélkül áldásukat adták a tervezetre.

A törvényből így számos vitatott pont kikerült. Az oktatók továbbra is közalkalmazottak maradhatnak, az egyetemeteket és a főiskolákat nem alakítják át közhasznú társaságokká, de speciális jogállású költségvetési intézményként működnek majd. A gazdasági kérdésekről a hét-kilenctagú irányító testületek (it) döntenek, amelyek tagjai közül kettőt-hármat a fenntartó (állami intézmény esetén az oktatási miniszter) delegál, egyet a hallgatói önkormányzat, a többit pedig az oktatási, tudományos kérdésekkel továbbra is foglalkozó szenátus. Az it-be nem kerülhetne be kormánytag, köztisztviselő, politikai párt tagja, EP-képviselő. Még az adott intézmény alkalmazottja sem.

Tegnap a parlamentben a kora esti órákban 195 igen szavazat mellett, 132 nem ellenében elfogadták az új felsőoktatási törvényt.