Markó Béla kormányfőhelyettes, RMDSZ-elnök a kisebbségi törvénytervezet elfogadását üdvözölve kijelentette: a bukaresti koalícióban sikerült tisztázni az ezzel kapcsolatos elvi kérdéseket, s a tervezet az RMDSZ számára fontos alapelvek mentén és az eredeti elképzelés szerint vált véglegessé. A jogszabály alapján a nemzeti kisebbségek a kulturális autonómiához szükséges autonómiatanácsokat hozhatnak létre, azok autonóm közigazgatási hatóságként működhetnek, s döntési jogkörrel rendelkeznek majd a művelődés, az oktatás és a közszolgálati sajtóintézmények terén.

Az RMDSZ-tervezetet az EMNT-konferencián többen is hevesen bírálták. Tőkés László püspök, EMNT-elnök kijelentette: az erdélyi magyarság megmaradásának egyetlen alternatívája a közösségi önrendelkezés. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett: elérkezett az ideje annak, hogy Romániában a többség és a kisebbség között a területi autonómiáról érdemi párbeszéd kezdődjék. A képviselő elismerte, hogy az autonómiát csakis a kisebbség és a többség között létrejövő kompromisszummal lehet elérni, de hangsúlyozta, hogy aki a polgárok Európájában akar élni, az autonómiát és az arról szóló párbeszédet nem utasíthatja el.

Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-tervezetnek vannak pozitívumai, például az, hogy a kulturális autonómiát megfogalmazza, viszont a már létező jogok rendszerbe foglalásától nem lépett tovább. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke ennél jóval hevesebb bírálatot fogalmazott meg. Az RMDSZ tervezetét nemzetárulásnak és önbecsapásnak minősítette, s annak a reményének adott hangot, hogy a jogszabályt a román parlament visszautasítja majd, mert másképp az EU-ban az a tévhit terjedhet el, hogy a kisebbségek kérdése Romániában megoldást nyert.

Más bírálatok szerint a kormány által elfogadott tervezet a kisebbségi szervezetek közti megmérettetést gátolja, a parlamentben jelen lévő szervezeteknek kedvez, mintegy bebetonozva azok monopóliumát, nem oldja meg a roma közösség problémáját, és nem hajtja végre a szükséges strukturális reformokat.

Hogy az autonómia körüli dolgok cseppet sem egyszerűek, az is bizonyítja, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) korábbi bejelentése szerint a héten nyújtja majd be a bukaresti törvényhozásnak a Csapó József volt RMDSZ-szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómiastatútumot. Csapó május elején a kialakult EMNT- SZNT ellentétek és viták, valamint a Tőkés László által megfogalmazott, személyét érintő bírálatok nyomán lemondott a szervezet éléről. Ezt a döntését azonban később visszavonta, miután garanciákat kapott arra, hogy az EMNT és az SZNT között nincs alá- vagy fölérendelt viszony, s hogy a két szervezet közötti személyi átfedéseknek is véget vetnek.

A két szervezet április végén még együtt ülésezett Marosvásárhelyen, s Romániával szemben az európai uniós védzáradék alkalmazását (az országcsatlakozás egy évvel történő elhalasztását) kérte az Európai Parlamenttől, illetve az Európai Bizottságtól abban az esetben, ha a román parlament nem hagyja jóvá a székelyföldi autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását és az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzásának statútumát.

Markó szerint a tervezetről heteken át folytattak társadalmi vitát, s a koalíción belül is többször egyeztettek. Felmerült az is, hogy a törvényért a kormány - más jogszabályokkal együtt - a parlament előtt felelősséget vállaljon.

Csíkszereda, vonalra várva