Autópálya határtól határig
Az autópálya vagy gyorsforgalmi út közelsége nem feltétlenül eredményezi egy-egy térség gazdasági fellendülését, ám lényegesen megkönnyíti azt - e gondolat jegyében szerveztek konferenciát a napokban Szolnokon. A résztvevők ajánlásukban leszögezték: egyértelműen igazolható, hogy az autópályák és autóutak mentén és közvetlen környezetükben erősebb a tőkebefektetés, bővül a termelés, s a települések egyre komfortosabbá válnak. Ezekkel az előnyökkel e térségek semmilyen más adottsága nem ér fel, így a területfejlesztés legfőbb eszközének az úthálózat kiépítése tekinthető - fogalmaztak. Ezt megerősítette az a kutatás is, amelyről Laky Ildikó, a Terra Stúdió Kft. ügyvezetője beszélt. Vizsgálataik szerint ha egy település elérhetősége akár tíz perccel is rövidül, úgy a gazdasági életben az már bizonyos változásokat idéz elő. Példaként említette Polgár és Füzesabony térségét, ahol az M3-as utópálya megépítése óta 0,3 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta, és háromezer forinttal nőtt az egy főre jutó nemzetgazdasági jövedelem. A szakértő megjegyezte: a tervezett, Rábafüzestől Biharkeresztesig az országot gyakorlatilag átszelő M8-as és M4-es gyorsforgalmi út hasonló hatásokat gyakorolna az érintett régiókban. Elemzései szerint az autópálya építésének költségei a gazdasági élénkülés hatására tizenöt év alatt megtérülnek, mert a térségbe vonzott vállalkozások ennyi idő alatt fizetik vissza adók formájában az államnak a beruházás értékét.
Magyarországon öt jelentős közlekedési folyosó vezet át, s emiatt meglehetősen nagy az országra nehezedő átmenő forgalom. A kamionok és teherautók egy része kénytelen az amúgy is zsúfolt, a településeken átvezető főutakat igénybe venni, mert nincs elég gyorsforgalmi út - hangzott el a konferencián. Andricsák Zoltán, a közlekedési minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: felméréseik szerint az M1-és és M7-es autópályák közös szakasza a legforgalmasabb, itt naponta több mint százezer jármű dübörög el, miközben a gyorsforgalmi utak átlagos forgalma ennek negyede. Hasonlóan leterhelt az M0-ás körgyűrű déli része, ahol napi átlagban ötvenezer jármű halad el. Mivel hazánkban folyamatosan nő az ezer lakosra jutó gépkocsik száma - jelenleg 280, 2010-ben már 300 autó jut minden ezer magyar állampolgárra -, az utakon nő a zsúfoltság. Ezt a terhet csak korszerű autópályák, gyorsforgalmi utak megépítésével lehet enyhíteni - hangsúlyozta a szakember. Ezen a téren messze elmaradunk a hozzánk hasonló nagyságú uniós országoktól: a szomszédos Ausztriában 2000, Portugáliában 2300 kilométer gyorsforgalmi útszakasz áll az autósok rendelkezésére, miközben Magyarországon mindössze 435 kilométeren lehet ilyen utakon közlekedni. A terv az, hogy 2007-ig 231 kilométer gyorsforgalmi út - autópálya és autóút - épüljön, 2015-re pedig ezen a téren elérjük a 2500 kilométert.
Kiszely Tihamér, a Nemzeti Autópálya Rt. M8-M4-es gyorsforgalmi út projektvezetője arról beszélt Szolnokon, hogy e két közlekedési nyomvonal kiépítése egyelőre a tervezés és előkészítés szakaszában van. Már elkészült a Veszprém és Dunaújváros, valamint a Dunavecse és Szolnok közötti szakasz tanulmányterve, hamarosan nekilátnak a nyomvonal kijelölésének is. Elkezdték az új dunaújvárosi híd építését, a hozzá tartozó kilenc kilométeres útszakasz kialakításával együtt. A híd egyébként a maga nemében egyedülálló lesz, mivel a hajózhatóság érdekében a tartópillérek közötti távolság meghaladja a háromszáz métert. Ezzel a széles fesztávolsággal az ilyen jellegű, íves acélszerkezetes hidak között világcsúcstartónak számít majd a dunaújvárosi, amelynek ötvenhárommilliárd forintból a jövő év novemberére kell elkészülnie. Az M4-es és M8-as gyorsforgalmi út több szakasza azonban még a tervezés állapotáig sem jutott el: ilyen a Rábafüzes- Veszprém és a Szolnok-Püspökladány útszakasz. Utóbbinál tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a mérnökök szerint szükség lenne egy új Tisza-híd megépítésére is Tiszapüspökinél, ám ehhez még környezetvédelmi hatástanulmányokat is el kell végezni.
Szolnoknál egyébként az M4-es gyorsforgalmi út nem csak Debrecen, hanem Budapest felé is elágazik majd, ám ennek építéséről a szolnoki konferencián nem beszéltek a szakemberek, mindössze annyit jegyeztek meg: több elkerülő szakasz építése már elkezdődött itt. A fővárosba vezető gyorsforgalmi út megépítésének várható előnyeivel a konferencia budapesti előadói is szembesültek, akik közül jó néhányan megjegyezték: egyes tanulmányok szerint ugyan egy óra alatt el lehet érni Budapest határából Szolnokra, ám ezt a tapasztalataik rendre megcáfolják. Örülhetett, aki másfél óra alatt megtette a kátyúk miatt sebességkorlátozó táblákkal tarkított száz kilométeres távolságot a két város között. Erre az alföldiek közül többen is megjegyezték: talán több döntéshozónak, parlamenti képviselőnek és kormánytagnak kellene programot szervezniük Szolnokon, Karcagon vagy Püspökladányban, hátha az felgyorsítaná a gyorsforgalmi út építését is.
