Göncz Árpád a Bibó István Köztéri Szobor Bizottság fővédnökeként bejelentette: a szobor állítását kezdeményező civil szervezetek Demokrácia névvel díjat alapítanak, amelyet egy olyan negyven év alatti fiatal kaphat meg, aki a társadalomtudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújt. Hozzátette: a díjat minden év májusában adják át, először 2006-ban.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szoboravató beszédében Bibó Istvánt a XX. század legnagyobb polgári demokratájának nevezte, majd hozzátette: a tudós a legnagyobb demokratikus szocialista volt. A politikus szerint Bibó István pontosan tudta, hogy nem létezik demokratikus baloldal, ha nem képes integrálni a XIX. és a XX. század örökségéből a szabadelvűséget és a modern konzervativizmust.

A kormányfő úgy vélte, elgondolkodtató, hogy az a bibói örökség, amely mellett ott "gyülekeztek a rendszerváltás kiváló erői, benne olyanok is, akik azóta konzervatívvá, és talán vitatható demokratákká váltak", csak 15 év után nyerhette el méltó helyét a harmadik Magyar Köztársaság eszmei, politikai panteonjában.

"A demokratikus baloldal találta újra meg azt az utat, ami visszavezet Bibóhoz, és ami visszavezeti Bibót a demokratikus köztársasághoz"- fogalmazott, hozzátéve, hogy ettől még nem csak a baloldalé a tudós, mert demokraták a jobboldalon is vannak.

A miniszterelnök beszédét egy férfi zavarta meg, aki egy fehér vászon transzparenst tartott maga elé, amin a következő szöveg állt: "Gyurcsány Ferenc! Hungarofób lépéseid miatt nem vagy méltó a Bibó szobor avatására". Aláírás: Jobbik V. kerületi szervezet. A rendőrök a férfit rendzavarás szabálysértés miatt előállították az V. kerületi kapitányságon - közölte a BRFK sajtóügyeletese. Az előállított férfi, a Jobbik helyi elnöke, Bégány Attila közleményében azzal indokolta tettét, hogy Gyurcsány Ferenc a december 5-i népszavazáson szerinte Bibó Istvánnal ellentétes nézeteket vallott, továbbá felszabadítónak nevezte a szovjet hadsereget, amelynek Bibó István 1956-ban, a Nagy Imre-kormány tagjaként, a távozását követelte.

Az avatáson jelen lévő Mécs Imre szabad demokrata és Devánszkiné Molnár Katalin szocialista országgyűlési képviselők másokkal együtt a férfi elé álltak, hogy eltakarják a transzparenst.

A társadalomtudós munkásságát méltatta Kenedi János történész, aki azt mondta, a szobor-leleplezés első szavai Sárközi Mártát és Szabó Zoltánt illetik meg, akik segítették Bibó István műveinek kiadását, de megilleti Göncz Árpádot is.

Bibó Istvánt (1911-1979) a XX. század egyik legnagyobb politikai gondolkodójaként tartják számon. Az 1956-os forradalom alatt, november elején államminiszterként tagja volt Nagy Imre kormányának. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult.

Legfontosabb munkáit 1945-1948 között írta, ide sorolható A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmánya, A magyar demokrácia válsága és a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című  műve.

A szoboravatáson jelen volt a nézők soraiban Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Jelen voltak az MSZP, az SZDSZ és az MDF képviselői is.

A portrészobrot Széri-Varga Géza szobrászművész bronzból készítette, és gránittalapzaton áll a Markó utca és a Széchenyi rakpart sarkán.

A rendezvényen Hegedűs D. Géza színművész felolvasta Bibó István 1956. november negyedikén született nyilatkozatát. Petri György Bibó István temetéséről írt verse Vallai Péter előadásában hangzott el.

A rendőrök a férfit rendzavarás szabálysértés miatt előállították az V. kerületi kapitányságon - közölte a BRFK sajtóügyeletese. Az előállított férfi, a Jobbik helyi elnöke, Bégány Attila közleményében azzal indokolta tettét, hogy Gyurcsány Ferenc a december 5-i népszavazáson szerinte Bibó Istvánnal ellentétes nézeteket vallott, továbbá felszabadítónak nevezte a szovjet hadsereget, amelynek Bibó István 1956-ban, a Nagy Imre-kormány tagjaként, a távozását követelte.

(MTI)