Kormányszintre jutott a Bunda-akció
Külügyi forrásból származó értesülésünk szerint a németországi magyar munkavállalási botrány kedvezőtlen hatásainak kivédésével már mindkét országban kormányzati szinten és intenzíven foglalkoznak. Budapesten és Berlinben egyaránt aggodalmakat váltanak ki a történések, és mindkét részről attól tartanak, hogy az ügy kihathat a két ország államközi és politikai kapcsolataira is. Vagyis politikai szinteken kezdik felismerni, hogy adott esetben nem csupán szakmai jellegű problémákról van szó. Mindenesetre a következő hetekre előirányzott magyar-német külpolitikai konzultációk egyik fő témája éppen a munkavállalási botrány lesz.
A gazdasági minisztériumok között már megkezdődtek a tárgyalások, amelyeken az eljárások mielőbbi lezárását, és folyamatos tájékoztatást kért - a magyar cégek ellen folyó németországi ellenőrzési akciókról - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Gilyán György közigazgatási államtitkár tegnap tárgyalt német kollegájával, Georg Wilhelm Adamowitsch-csal a szövetségi gazdasági és munkaügyi minisztérium közigazgatási államtitkárával. Bár a megbeszélésekre nem a rendkívüli helyzetre tekintettel került sor, hanem a két ország közötti kapcsolattartás részeként, ám - mint Gilyán György lapunknak elmondta - a középpontban az ellenőrzések aktuális ügye állt.
A két vezető abban egyetértett, hogy mindazokat a cégeket, amelyek betartják a törvényeket, támogatni kell, nem lehet hagyni, hogy a szabályokat kijátszó, azokat megkerülő cégek súlyosbítsák a német munkaerő-piaci nehézségeket. Az viszont még kérdéses, mindez mit jelent a gyakorlatban, hiszen a mostani vizsgálatok feladata éppen az, hogy kiderítse: a Németországban dolgozó, érintett vállalkozások vétkesek-e valamiben. A magyar fél sürgette az eljárások lezárását, hiszen - mondta Gilyán - a vétlen cégeket ekkor tudják a magyar hatóságok is védelmükbe venni.
Mint ismeretes, német nyomozók Németországban és Magyarországon egyaránt számos akciót hajtottak végre a német törvények ellen szerintük vétő vállalkozások és feketemunkával vádolt munkavállalók ellen. Két hete, a Bunda nevű akcióban ezerötszáz magyar feketemunkás "bukott le". Az érintett társaságok azt kifogásolják, hogy ellehetetlenítik őket a vizsgálatok, amelyekhez a német hatóságok kérésére a magyar szervezetek itthon automatikusan segédkeznek, a házkutatásokon többkötetnyi iratot foglaltak le.
Mint megírtuk: a legújabb vizsgálatokra most a bér eltérő értelmezése adott alapot. Németországban ugyanis az is járulékalapot képez, ami Magyarországon nem (étkezési, utazási támogatás). Az államközi egyezmény alapján a kint dolgozó magyar cégek a hazai jogszabály alapján fizetik a járulékot, amit a németek kifogásolnak. Gilyán György elmondása szerint német kollégája azt hangsúlyozta, hogy ez ügyben Németországban szükség lesz néhány pótlólagos szabály megalkotására is, ami egyértelművé teszi: az unión belülről érkező munkavállalók között nem lehet különbség a járulékalapban.
Nem a magyar munkavállalók ellen irányulnak a németországi razziák - mondta tegnap lapunknak a Budapesten tárgyaló Georg Wilhelm Adamowitsch, aki kijelentette: a nyomozás elindítása az illetékes államügyészség hatásköre, tehát csak ők tudhatják, milyen konkrét gyanú, esetleg bejelentés alapján kezdődött az eljárás. Bár tény, hogy Németországban az év eleje óta több politikus is nyilatkozott a feketemunka elleni harc szükségességéről, ezeket az akciókat szerinte nem politikai nyomásra indították el, mint ahogy a politikusoknak nincs is befolyásuk az államügyészségek felett.
Az államtitkár cáfolta azt a vélekedést is, hogy a németek ezzel "példát akarnak statuálni", illetve hogy azért nem a népesebb lengyel munkavállalók ellen indítottak razziákat, mert a lengyel hatóságok inkább saját állampolgáraikat védik velük szemben, és jóval kevésbé készek az együttműködésre, mint a magyarok. Németország-szerte zajlanak ilyen razziák, ugyanakkor persze az is igaz, hogy a magyar hatóságokkal való példaszerű az együttműködés - fogalmazott Adamowitsch, aki februárban levélben kérte az összes érintett kelet-európai kormány segítségét a feketemunka elleni harcban. Szerinte a német szabályoknak eleget tevő magyar cégeket és munkavállalókat továbbra is szívesen látják Németországban. Hozzátette azt is, hogy a probléma - az eddigi sajtójelentésekkel ellentétben - nem elsősorban a kétoldalú államközi egyezmények keretében (Werkvertrag) kint dolgozó magyarokkal van, hanem a szolgáltatások EU-tagság adta szabad áramlásának lehetőségével visszaélőkkel. Ez egyfajta kiskapu, hiszen a kelet-európaiak jelenleg nem vállalhatnak szabadon munkát Németországban, jöhetnek viszont vállalkozóként. A német sajtó nagy terjedelemben számolt be például lengyel hentesekről, akik egyéni (ál)vállalkozóként érkeztek Németországba, nem fizettek se adót, se társadalombiztosítást, és a német béreknél jóval olcsóbban dolgoztak. Ők valójában nem vállalkozók, hanem fekete munkavállalók. Vannak olyan vállalkozások - köztük magyarok is -, amelyek ezt a kiskaput kihasználva, olcsó munkaerőt "közvetítenek" német cégeknek. Ezek azonban valójában nem igazi vállalkozások, mert hazájukban nem végeznek semmilyen tevékenységet, részben ezért kell éppen ott nyomozni utánuk - érvel az államtitkár.
Adamowitsch nem akarta kommentálni a német nyomozók sajátos eljárásait (mint arról lapunk beszámolt, a minap egy magyar vállalkozó édesanyjának fehérneműje között kutattak fontos iratok után), csupán annyit mondott: az efféle "munkaszervezők" nagyon intelligensek, a papírokat a legritkább esetben tartják az irodájukban.
