Többet kell csengetni a játékgépekért
László Boglár kormányszóvivő ugyanis a kabinet szerdai ülését követően bejelentette: szeptembertől a játékautomaták (flipperek, szimulátorok, verekedős vagy lövöldözős gépek) után fizetendő adó évi 60 ezer forintról 90 ezerre nő. A tervek szerint a pénznyerő automaták engedélyeit a jelenlegi egy helyett két évre adnák ki, ugyanakkor a 18 év alattiaknak megtiltanák az ilyen masinák használatát. A kormány korlátozni kívánja azt az időtartamot is, ameddig a tulajdonosuk szüneteltetheti a játékautomaták üzemeltetését. Jelenleg évente 270 napig van erre lehetőség, a "türelmi idő" a jövőben 90 napra mérséklődne. László Boglár szerint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítására azért volt szükség, mert a jogszabályt öszsze kellett hangolni a november elején hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel (KET).
A változtatásokhoz fűzött indoklás mögötti kormányzati szándék elismerésre méltó, csakhogy a módosításoknak semmi közük a KET-hez - nyilatkozta lapunknak Balatonfüredi Sándor, az MSZSZ főtitkára. Példaként azt hozza fel, hogy a KET 30 napot ad a hivatali ügyintézésre, a szerencsejátéktörvény 60 napot előíró passzusa azonban mégsem változik. Bevételnövelési szándék sem állhat a kormány döntése mögött. A 30 ezer forintos adóemelés mindössze 3 ezer játékautomatát érint, így csak évi 90 millió forinttal több folyik be a büdzsébe. A pénznyerő gépeket működtetők szerint az igazi problémát a "türelmi idő" lerövidítése jelenti. Gyakorta megesik ugyanis, hogy a büféjüket, kocsmájukat, éttermüket nyerőgépek üzemeltetésére bérbe adó tulajdonosok a masinákból beszedett pénzből fizetik ki szállítóikat. Ha a géptulajdonos ezt nehezményezi, akkor a vendéglős sok esetben azzal fenyegeti meg, hogy felmondja a megállapodást. Eddig hiába tiltotta meg jogellenesen a pénznyerő automaták beállítását, a 270 napig tartó szünetelés alatt arra a helyre más szervező nem kaphatott engedélyt. A törvénymódosítás miatt már három hónap után lehetőség lesz bérlőcserére, ami kiszolgáltatott helyzetbe hozza a nyerőgépek üzemeltetőit - magyarázza Balatonfüredi Sándor.
A szerencsejátékokból egyébként tavaly Magyarországon 193 milliárd forint árbevétel jött össze, aminek 36 százalékát a nyerőgépek "termelték ki". A nyerőgépesek azonban ennél jóval nagyobb arányban vették ki a részüket a költségvetés bevételeinek gyarapításából, hiszen játékadóként az összes játékbevétel 55 százalékát, mintegy 30 milliárd forintot fizettek be a büdzsébe.
