Csipkártyával a bliccelők ellen

Az utasokkal fizettetik majd meg a csipkártyás rendszer 20 milliárdos költségét - figyelmeztet a városházi Fidesz-frakció. A BKV szerint az újítást elsősorban a bliccelők számának csökkentése végett vezetik be.

A BKV-jegyek árának emelésével járhat a csipkártyás rendszer szeptemberre tervezett bevezetése - legalábbis a fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakció vezetője szerint. Kupper András tegnap sajtótájékoztatón kifogásolta azt a sietséget, amellyel a BKV igyekszik bevezetni a korszerűbb utazási rendet. A rendszer kiépítése 15-20 milliárd forintba kerül majd, miközben a közlekedési cég "évente 40-50 milliárd forint hiányt termel". Véleménye szerint a plasztikjegyekkel a szolgáltató nem éri el azt a cél, amely miatt az egész újítást bevezetik, vagyis a bliccelők számának visszaszorítását. Kupper biztos benne, hogy e nagy beruházást a cég politikai okokból szorgalmazza, és árát az utasok fogják kifizetni az elkövetkező években.

Fónagy János, az Orbán-kormány volt közlekedési minisztere emlékeztetett, a csipkártyás rendszert a BKV előszeretettel emlegeti, mint a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) működéséhez szükséges elengedhetetlen műszaki feltételt, holott szerinte a kettőnek semmi köze egymáshoz.

A fővárossal együtt az ellenzéki politikusok tíz éve követelik, hogy vezessen be a BKV teljesítményarányos tarifát, vagyis mindenki csak az általa ténylegesen megtett távolságért fizessen - emlékezteti a fideszeseket Menyhért László, a BKV menetdíj-bevételi igazgatója. Mégsem a használatarányos díjfizetés elérése a fő cél a csipkártyás rendszerrel, hanem inkább a bliccelők elleni védekezés. Jelenleg ugyanis az utasok 10-12 százaléka nem fizet, s ezzel minden évben több milliárd forintos kárt okoz a cégnek. Ha ezt az arányt az új rendszer segítségével sikerül 4-5 százalékra csökkenteni, csaknem négymilliárd forinttal nő az éves jegybevétel. Ez az összeg elég lesz arra, hogy a társaság bérleti díj formájában nagyjából tíz év alatt kifizesse a beruházónak a rendszer árát. Arról szó sincs, hogy ezért jegyárat emeljenek - szögezte le.

Az igazgató nem érti, a volt miniszter miért állítja, hogy a csipkártyának és a BKSZ-nek semmi köze egymáshoz. A tarifaszövetségben részt vevő cégek - MÁV, Volánbusz és BKV - ezt a rendszert, s a plasztikalapú, feltölthető kártyákat használják majd, így az üzemeltetési költségét is arányosan felosztják a szolgáltatók között.

A tervek szerint az elektronikus rendszert elsőként - jövő márciusban - a földalattin vezetik be. Ott készül el először az a rendszer, amelynek legfontosabb része a beengedő kapu lesz. Ez csak az elektronikus kártyára nyílik majd, s akinek nincs ilyen, az nem jut be. Ugyanilyen elv alapján működik majd a jegykezelés a két metróvonalon, s tervek szerint a HÉV területén is. Végül a buszokra és a villamosokra is felkerülnek az intelligens jegyolvasó berendezések, de a felszíni járatokon nem lehet a kapunyitós, zárt rendszert kialakítani. Ezeken a járműveken mobil leolvasókészülékekkel felszerelt ellenőrök járnak majd.

A rendszer kiépítésére és üzemeltetésére, valamint az igazolványok gyártására nyilvános pályázaton keresik a befektetőket. Menyhért elmondta, a nyílt nemzetközi felhívásra hat komoly cég jelentkezett, ebből választják ki hamarosan azokat, amelyek továbbléphetnek. Eredményhirdetésre nyár közepén lehet számítani. Az a cég lehet a győztes, amelyiknek van már hasonló rendszerre referenciája, elfogadható áron megvalósítja, s a BKV számára megfizethető bérleti díjat szab.

Kupper András és Fónagy János szerint az elektronikus rendszer nem állítja meg a bliccelõket
Kupper András és Fónagy János szerint az elektronikus rendszer nem állítja meg a bliccelõket
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.