E nagyközségek közül négy - Kadarkút, Nyírlugos, Őriszentpéter, Pálháza - városhiányos térségben helyezkedik el. Kadarkút intézményeivel kistérségi feladatokat lát el: középfokú képzési rendszere van - gimnáziuma, vendéglátó-ipari szakiskolája, diákotthona 102 település tanulóit vonzza. A délkelet-szabolcsi Nyírlugos is kistérségi központ. Az önkormányzat az elmúlt 15 évben tervszerű fejlesztési programmal széles körű intézményhálózatot alakított ki, iskola, mentőállomás, rendőrőrs működik itt. Létesítményeiből kiemelkedik az új oktatási bázis. A Vas megyei Őriszentpéter foglalkoztatócentrum. Az Őrségi Nemzeti Park igazgatóságának központja, kutató- és oktató-, valamint idegenforgalmi bázis, rendezvényeinek vonzása átnyúlik az országhatáron. Pálháza a Zempléni Tájvédelmi Körzet részeként a hegység turisztikai kapuja, évente mintegy 50 ezren látogatják.

Csorvás a múltban központi település volt, gazdasága erős. Széles körű intézményrendszeréből oktatási, kulturális, illetve szociális ellátó létesítményei emelkednek ki. Martonvásár mezővárosi nagyközség, amely mindig gazdasági, intézményi és kulturális központ volt. Nemzetközi hírű az MTA 1953-ban létesített Mezőgazdasági Kutató Intézete, amely oktatóközpont is. Híresek a Brunszvik kastélyparkban rendezett Martonvásári Nyár zenei estéi.

Az agglomerációs nagyközségek közül Ócsa, Pilis, Üllő a fővároshoz, Nyírtelek és Sándorfalva megyeszékhelyekhez kötődik. Népességük a betelepüléssel gyorsan növekszik, gazdaságuk erős és folyamatosan fejlődő.

Abádszalók a Tisza-tó melletti legnagyobb nagyközség - vonzását elősegíti, hogy a tavat motoros vízi járművek is igénybe vehetik. Kisköre pedig az 1968-tól épült vízügyi létesítményeiről - a vízlépcsőről és az erőműről - ismert. Ezek meghatározták dinamikus fejlődését, térségi szerepét. Üdülőinek száma, s közel 800 szállásférőhelye fokozatosan gyarapszik.