A térség kilenc országának vezetői két évvel ezelőtt, egy budapesti konferencián határozták el, hogy a roma integráció évtizedének nyilvánítják a 2005 és 2015 közötti időszakot. A kezdeményezésben nagy szerepe volt (és van) a Világbanknak, valamint a Nyílt Társadalom Intézetnek. A program hivatalos "nemzetközi meghirdetési ünnepségét" idén februárban, Szófiában rendezték. Most a közreműködő országok egyenként is kinyilvánítják, hogy fontosnak tartják a romák helyzetének javítását. Ez történt tegnap a Parlamentben.

Kemény István szociológus elmondta, hogy 1971-ben az ország lakosságának mintegy három százaléka volt cigány, 1993-ban öt százaléka, napjainkban ez az arány hat százalék körül mozog, 2015-ben pedig becsülhetően hét-nyolc százalék lesz. Előadásából kiderült, hogy nincs olyan terület, ahol a romák lemaradása csökkent volna, sőt: a hátrányok általában drasztikusan nőttek. Akkor beszélhetünk majd a romák integrációjáról - jelentette ki -, ha ugyanolyan arányban járnak majd középiskolákba és egyetemekre, mint a nem cigányok. Glatz Ferenc akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szovjet rendszer egyszer már megpróbálkozott a cigányok integrációjával, de az a rendszer jellege miatt nem járhatott sikerrel. Glatz korábban úgy gondolta, hogy a demokrácia kiteljesedése, a gazdasági fejlődés automatikusan megoldja a romák problémáit, de idővel be kellett látnia: tévedett.

Az új programnak akkor van értelme, ha annak pozitív hatásait a vidéken élő egyszerű roma emberek is megérzik - mondta Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője, aki szerint kérdéses, hogy ez egyáltalán mikor válik lehetségessé. A Teleki László által felvázolt forgatókönyv szerint a program cselekvési tervének vitája június elején kezdődik, és - ha minden jól megy - az egyeztetett szöveg három hónap múlva kerülhet a kormány, majd a parlament elé.

Göncz Kinga a konferencia utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Országgyűlés remélhetőleg az őszi ülésszakon tárgyal a programmal kapcsolatos előterjesztésről. Várhatóan napokon belül eldől, hogy Budapest lesz-e a székhelye annak a cigány oktatási központnak, amelynek létrehozását a Nyílt Társadalom Intézet és más adományozók mintegy hét-nyolcmilliárd forintnak megfelelő összeggel támogatják.