A Független Államok Közössége Intézetének lapunknak nyilatkozó munkatársa szerint a Fergana-medencében történtek újra megismétlődhetnek.

Andrej Grozin elmondta: az évente félmillióval gyarapodó, 26 milliós országban nincs földmagántulajdon, földet az államtól lehet bérelni. A szociális háló hiányos, a munkanélküliség magas. A 10 milliós Fergana-medencében a havi átlagjövedelem 15 dollár. (A fővárosban 50). A lázadás okai között csak sokadrangú szerepet játszik a radikális iszlám, amelynek veszélyét Karimov eltúlozza. Igaz, szélsőséges muzulmán rendszer épp a Fergana-medencében jöhet létre a legnagyobb eséllyel. Grozin az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval ellentétben nem látja bizonyítottnak, hogy a mostani eseményekben részt vettek volna a tálibok, bár - elismeri - valóban vannak külföldi kapcsolataik az üzbég radikálisoknak.

A legutóbbi eseményeket 23 andizsáni vállalkozó pere váltotta ki. Őket szélsőséges iszlám szervezkedéssel vádolták, ám valójában másról van szó. A hatalom a működő vállalkozások megszerzésére törekszik. - Az Akramija, amelyet a lázongás provokálásával vádoltak, nem szekta, legfeljebb egy informális klub. Tagjait, a bűn közeli világgal gyakran összefonódó vállalkozókat, az üzlet és a vallás köti össze - mondja Grozin. Ezek az emberek a feketegazdaság bevételeit részben segélyezésre fordítják, ami gyakran hatékonyabb, mint a központi szociális háló.