Nyílt vizsgálat, titkos tételek
Az Oktatási Minisztérium szerint az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) az idei érettségik megszervezésekor a titokvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el. Közölték: az OKÉV főigazgatója, Pósfai Péter a tételeket az előírásoknak megfelelően minősítette és látta el a titoktartalomra utaló jelöléssel.
Az állásfoglalásra azért volt szükség, mert a Nemzeti Nyomozó Iroda számára kérdéses volt, hogy követhettek-e el egyáltalán bűncselekményt a tételek idő előtti nyilvánosságra hozatalakor. Ha ugyanis nem minősítették szabályosan szolgálati titokká a tételsorokat, akkor nincs titok, így titoksértést sem lehetett elkövetni. A kérdés ebben az esetben azért is sajátos, mert egy irat titok mivolta a főszabály szerint annak minden egyes lapján feltüntetendő, ugyanakkor igencsak különösen hatna, ha a tételek minden oldalát szigorú pecsétekkel látnák el.
A tegnapi információk szerint azonban a nyomozás így is teljes lendülettel folytatódhat.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) megkapta annak a szakértőnek a jelentését, akit a titkosítás szabályos voltának vizsgálatára kértek fel.
Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a szakértői vélemény néhány ponton ellentmondásokat tartalmazott - vélhetően ezért röppenhetett fel a hír, hogy az NNYI napokon belül megszünteti a szolgálati titoksértés miatt indított nyomozást. Szerda délután azonban a nyomozóiroda megkapta a Fővárosi Főügyészség hivatalos állásfoglalását, amely szerint a szakértői véleményre is tekintettel a nyomozást szolgálati titoksértés miatt kell folytatni. Az érettségi tételsor tehát hivatalosan is titkos volt. Horváczy Emese, az NNYI szóvivője a fentieket megerősítette, de sem a szakértői vélemény részleteiről, sem a nyomozás fejleményeiről nem kívánt részleteket elmondani.
Úgy tűnik, most már szervezési nehézségek nélkül zajlanak az írásbeli érettségi vizsgák. Tegnap délelőtt 27149 diák írt középszintű, 2738 emelt szintű kémia dolgozatot. Délután 19205 diák középszinten, 248 tanuló emelt szinten vizsgázott földrajzból. Ének-zenéből középszinten 952-en, emelt szinten tízen adtak számot tudásukról. Ma az informatika-, a latin- és a hébervizsgák következnek. A múlt héten történtek miatt minden vizsgát póttételek alapján írnak meg a diákok.
A tanulóknak tegnap délután négyig kellett jelezniük, újraírják-e a középszintű matematikaérettségit, vagy az év végi osztályzatuk beíratását kérik. Az oktatási tárca ma ad tájékoztatást arról, hányan döntöttek a vizsga megismétléséről. Az biztos, hogy az a 30 ezer diák, akinek a matematikaeredménye számít a felvételin, kénytelen lesz újraírni az érettségit. (V. A. D.)
Mi a nyilvános és mi nem?
A polgároknak joguk van a közszféra intézményei által kezelt adatok megismeréséhez, kivéve az állam- vagy szolgálati titokot. A minősítés egyre kevésbé egyszerű eljárás. Az államtitokká nyilvánítás feltétele, hogy az információ idő előtti nyilvánosságra kerülése veszélyeztesse az ország érdekeit, és a minősíteni kívánt adat szerepeljen az állam- és szolgálati titokról szóló törvény mellékletében. Megengedőbb a jogszabály a szolgálati titok esetében: minden adat ebbe a körbe tartozhat, amelynek nyilvánosságra kerülése akadályozza az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását. Nem kérdéses, hogy az érettségi tételsor e körbe tartozik, csakhogy magától semmi sem válik szolgálati titokká. Azzá kell tenni. Ez a titokgazda feladata. Ha elmarad a szabályos minősítés - aminek egyebek mellett feltétele az is, hogy az adott információt a titokköri jegyzék tartalmazza -, az adat akkor sem titkos, ha nyilvánosságra kerülése súlyos következményekkel járhat. Például újra kell írni a matematikaérettségit. (Lencsés Károly)
