Első fokon Orbán Viktor taggyűlésen volt
Az Élet és Irodalom tegnap első fokon pert nyert az Orbán Viktort is érintő tokaji cikksorozat ügyében: a Fővárosi Bíróság elutasította a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. keresetét. A bíróság zsúfolásig megtelt tárgyalótermében tegnap kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint az Élet és Irodalom című hetilapnak a Tokaji borcsaták II. című, március 11-én megjelent cikke miatt nem kell helyt adnia a cég helyreigazítási kérelmének. A kft. azért kezdeményezett pert, mert álláspontja szerint - az ÉS-ben írottakkal ellentétben - a társaság tulajdonosai a cikksorozatban megjelölt időpontokban nem tartottak taggyűlést, így azokon jegyzőkönyv sem készülhetett. Márpedig az ÉS azt állította, hogy az Orbán Viktor részvételével megtartott taggyűlések jegyzőkönyveiből idéz. A gazdasági társaságban akkor még Orbán Viktor korábbi miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is tulajdonrésszel rendelkezett.
Első fokon Orbán taggyűlésen volt
"Tokajon vannak még vizsgálódásra érdemes szálak"
A taggyűléseken Orbán a cég működésével, például az állami támogatások igénylésével, valamint az állami tulajdonban lévő üzletrészek megszerzésével kapcsolatban - többnyire mérséklő - tanácsokkal is szolgált. A helyreigazítási kérelemben erről szó sem esett; a kft. jogi képviselője csupán azt az állítást vitatta, hogy az ÉS által idézett időpontokban taggyűlések voltak. (Tehát: együtt lehettek a cikkekben megnevezettek, de az attól még nem taggyűlés.) Kétségtelen, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, azzal közvetve az ÉS-ben közöltek érdemét is megkérdőjelezte volna. Mégpedig anélkül, hogy az ügyben ténylegesen érintett személyeknek bármit is cáfolniuk kellene.
"Hozd a pennád, megyünk taggyűlni" - Mayer Aranka szerint ezekkel a szavakkal fordult Szász István Attila, a Tokaj Kereskedőház Rt. korábbi ügyvédje Duda Attilához, amikor a cégtársak 2001. december 2-án a miniszterelnöki rezidencián elfogyasztott ebéd után elvonultak, hogy a vállalkozás ügyeiről tanácskozzanak. És nem ez volt az egyetlen eset - állította az ÉS koronatanúja a múlt heti tárgyaláson.
De ki is Mayer Aranka? A hölgy a felesége volt Szász István Attilának, s mára már tőle tudható: ő juttatta el az Élet és Irodalomnak a jegyzőkönyvek másolatát. Mayer Aranka valójában a "kiszámíthatatlan emberi tényező". Hiába volt a társaságban vitathatatlan jogi szakértelem, azzal nem kalkuláltak, hogy egy válófélben lévő asszony - azt gyanítva, hogy a vagyonmegosztás elől akarják "eltüntetni" a tulajdonrészét - férje ügyvédi irodájában, ahol alkalmazottként dolgozott, "föltöri" a számítógépet, s kimásolja a jegyzőkönyveket. Aztán saját bevallása szerint felhívja többek között Lévai Anikót, hogy segítsen rendezni a vagyonelosztást férjével, "hadd ne kelljen a nyilvánossághoz fordulnia", de a várt segítséget nem kapja meg.
Nem véletlenül sápadtak el sokan a múlt heti tárgyalás során, amikor Mayer Aranka az ÉS koronatanújaként megjelent a bíróság épületében. És vallott is. Szerinte a cégtársak gyakran és családostul vettek részt azokon a baráti találkozókon, amelyeken a közös ebédek vagy vacsorák rendre hasonlóképpen végződtek: a férfiak - illetve Lévai vagy helyette többször is Orbán - elvonultak, hogy cégügyekről tanácskozzanak. Duda a megbeszéléseken elhangzottakat gyorsírással rögzítette, majd jegyzőkönyvbe foglalta; ezek eredetijét az asszony kinyomtatott változatban és a számítógépen rögzítve is megtalálta. Mindez a bíróságot is meggyőzte - taggyűlések márpedig lehettek.
Pataki Árpád bíró az ítélet indoklását ismertetve hangsúlyozta: bár a tanú nem elfogulatlan abból a szempontból, hogy az ügy egyik szereplőjének volt felesége, szavahihetősége a tárgyalás során nem kérdőjeleződött meg. A bíró szerint a felperes nem tett bizonyítási indítványt, és a Mayer Aranka által elmondottakat az sem vonja kétségbe, hogy a kft. jogi képviselője a cég négy tagja által aláírt nyilatkozatot nyújtott be, amelyben kijelentik: a cikkben szereplő napokon nem vettek részt semmilyen taggyűlésen. Pataki utalt arra is, hogy az ÉS-ben megjelenteket ismeretei szerint érdemben mind ez ideig nem vonta kétségbe senki, így a vállalkozás számára tulajdonképpen közömbös, hogy azokon a bizonyos napokon tartottak-e az alaki követelményeknek megfelelő taggyűlést vagy sem. Helyreigazításra pedig irreleváns részletek nem szolgáltatnak elegendő okot.
A bíró végül fontosnak tartotta elmondani: a bíróság "még érintőlegesen sem politizál", s a perben nem szereplő személyekről - a "taggyűlések" résztvevőiről - semmilyen döntést nem hozott. Felhívta a figyelmet arra is: döntésével nem vonja kétségbe az érintett személyeknek a taggyűlések tényét tagadó nyilatkozatát sem, hiszen az ítélet nem állapítja meg, hogy lettek volna szabályos taggyűlések. Szerinte azonban ez utóbbi kérdésnek az adott per eldöntése szempontjából nincs jelentősége.
Fellebbezünk - jelentette ki lapunknak a felperes jogi képviselője, Karas Mónika.
- A per tárgya a taggyűlés ténye volt, míg a cikkben szereplő lényeges körülményeket hivatalosan nem vitatta senki - mondta lapunknak az ÉS főszerkesztője. - Ezért sajnálatosnak is tartom, hogy a vállalkozás tagjai maguk helyett csupán nyilatkozatot küldtek - tette hozzá Kovács Zoltán -, mert más az, ha valaki két tanú előtt aláír egy papírt, vagy eljön a bíróságra, ahol kérdezni is lehet. A főszerkesztő örül az ítéletnek, ám - tette hozzá - ez még csak az elsőfokú döntés. Közölte: szerinte Tokajon vannak még további vizsgálódásra érdemes szálak.
A Fidesz az ítélet kapcsán közleményt adott ki, amelyben a szóvivőjük úgy fogalmaz: Lévai Anikó tulajdonrészét névértéken vették meg, így vagyongyarapodás nem történt, nem úgy, mint Gyurcsány Ferenc esetében. Ő és családja csak az elmúlt két évben közel kétszázmillió forinttal lett gazdagabb.
