Az igazán hatékony tilalom bevezetését eddig főként Oroszország és az USA ellenállása akadályozta, ám most az utóbbi jelezte: hajlandó csatlakozni a megállapodáshoz.

A népszerű nevén piszkos tizenkettőnek, hivatalosan pedig nehezen lebomló szerves szennyezőknek (Persistent Organic Pollutants, POP) hívott vegyszercsoport kiiktatását elsőként egy civil szerveződés, az 1982-ben alakult, világszerte mintegy 400 szervezetet tömörítő Pesticide Action Network (Gyom- és Rovarirtó-ellenes Akcióhálózat, PAN) vetette fel. A PAN három év alatt elegendő tudományos bizonyítékot gyűjtött össze a piszkos tizenkettő (aldrin, chlordan, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, mirex, toxaphen, hexaklórbenzol, PCB, dioxinok, furánok) egészség- és környezetkárosító hatásáról, és megkezdték a tilalmi egyezmény előkészítését, amely 2001-ben Stockholmi konvenció néven meg is született. A megállapodást mára 98 ország (ezen belül maga az EU is) ratifikálta.

A piszkos tizenkettő gyártásához és forgalmazásához dollármilliárdos érdekek fűződnek: többnyire igen hatékony növényvédő szerekről van szó, amelyeket csak sokkal drágább hatóanyagokkal (vagyis komoly piacvesztést és bevételkiesést kockáztatva) lehet helyettesíteni. Ugyanakkor ezek a készítmények súlyos veszélyt jelentenek a fogyasztók egészségére, mivel nem bomlanak le, nagy távolságok leküzdésére képesek, és fel tudnak halmozódni a szervezetben, akár a táplálékláncban, akár pedig az egymást követő generációkban, ráadásul valószínűleg vagy bizonyítottan rákkeltőek.

A ratifikáció nyomán az unió más, az EU-piacokra szállító országokra is nyomást tud gyakorolni a vegyszerek betiltása érdekében. Dragos Tibor - a PAN-hoz tartozó, Magyar Természetvédők Szövetsége szakértője - szerint ez (lenne) az eredményes korlátozás egyik kulcsa, hiszen Európa hiába tiltja be a saját területén a gyártást és a felhasználást, ha a veszélyes vegyszereket - például a fejlődő országokból érkező importélelmiszerekkel - továbbra is megkapja. Ugyanez vonatkozik egyébként Magyarországra is, ahol - a környezetvédelmi tárca tájékoztatása szerint - a ratifikáció folyamatban van, és várhatóan még az idén befejeződik.

Az amerikai EPA képviselője a napokban egy uruguayi konferencián jelentette be, hogy országa jövőre csatlakozna a konvencióhoz. Ezzel a lépéssel főként az USA piacára is szállító dél-amerikai országokra lehetne hatni. Az afrikai államok meggyőzése keményebb diót jelent, hiszen ezek némelyikének maga a stockholmi egyezmény adott mentességet a DDT-tilalom alól.

DDT-ellenes Greenpeace-tüntetés Spanyolországban