Igaz, most már csak az uniós tervszámok betartását ígérik, a kiadott számok, a havi jóslatok pedig a hagyományos, pénzforgalmi egyenleget mutatják. A két elszámolási rendszer közötti különbségek pedig jelentős játékteret hagynak.

A tegnap kiadott új várakozások szerint mindenesetre májusban a hiány meghaladja majd az egész éves terv 84 százalékát, míg júniusban, fél évkor eléri a 96,4 százalékát. Katona Tamás politikai államtitkár azonban állítja: nincs szükség arra, hogy a pénzügyi tárca módosítsa eredeti prognózisát. Az államtitkár mindezt azzal magyarázta: júliusban 50 milliárdos többlettel zár majd az államháztartás. Az igaz ugyan, hogy augusztusban ez a többlet eltűnik, szeptemberre pedig átlépik az egész évre tervezett szintet, ám decemberben a szokásos többlet majd visszatéríti a hiányt az eredetileg tervezett szintre. A nagy első féléves hiány magyarázata ugyanaz, mint a magas első negyedévesé vagy az áprilisié: a nyugdíjkifizetések előrehozása, az áfavisszatartás elszámolása és számos egyszeri tétel, amelyeket levonva jól áll a büdzsé - állítja a PM.

Az indoklásban a kétséges pontokat a mértékek jelentik: a májusi hiányterv szokásosnak mondható a maga 152 milliárdjával. A meglepő a júniusi prognózis lehet, aminek teljesítése feltétele annak, hogy fél évkor a hiány ne lépje át az egész éves tervet - teljesen romba döntve ezzel a pénzügyi tárca eredeti prognózisát. A mostani számok mindössze 124 milliárdos deficit kialakulását várják a hatodik hónapra, pedig azért ennél általában nagyobb szokott lenni a hiány (Tavaly 318, 2003-ban 192 milliárd volt). Az eltérést indokolná a kamatkifizetések átütemezése, csakhogy erre rácáfol a júliusra várt "mentőöv", az 50 milliárdos többlet magyarázata. E szerint azért lesz szuficit a hetedik hónapban, mert akkor kevés kamatot kell fizetni (20 milliárdot), ellentétben a hatodikkal - vagyis éppen júniussal -, amikor sokat (120 milliárdot). Kamatmagyarázat nélkül kétséges volna a júliusi többlet is: ilyenre az elmúlt években nem volt példa, igaz.