Székely Anna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a hulladékgazdálkodási törvény és a kapcsolódó jogszabályok nyomán forradalmi változás tapasztalható a hulladékgyűjtés és -hasznosítás területén.

"A piacon jelenleg az elektronikai hulladékok és a roncsautók kezelése a sláger, de az eldobott csomagolóanyagok pár éve tartó népszerűsége is javában érzékelhető" - tette hozzá a főtitkár. Adatai szerint Magyarországon mintegy 140 vállalkozás foglalkozhat csomagolóanyagok begyűjtésével, szortírozásával, újrahasznosításával.

Marosvölgyi Béla, a soproni egyetem professzora felhívta a figyelmet, hogy a lendület elveszhet egy világos szakmai jövőkép hiányában.

A szakértő kifejtette: amíg nem tisztázott, hogy az ország hulladékfajtánként és régiónként milyen hulladékgazdálkodási prioritásokat határoz meg, addig a cégeknek nehéz tevékenységüket tervezniük és nem tudják felvenni a versenyt külföldi társaikkal.
Példaként a hulladékgazdálkodási gépgyártást említette, amely jelenleg csupán belföldre képes termelni. A magyar gyártmányú gépek ugyanis a keletre fekvő országoknak túl drágák, a nyugatiaknak viszont nem elég fejlettek.

"Nehéz úgy tervezni az iparágban, ha nem lehet tudni, hogy öt év múlva a visszaváltható csomagolásokon lesz a hangsúly vagy éppen az eldobható csomagolások hódítanak majd teret" - mutatott rá a Marosvölgyi Béla. Utalt arra, hogy az "egyutas" csomagolásoknál kevesebb műanyag másodnyersanyaggal lehet számolni, mint a betétdíjas rendszerben.

Kritizálta a kormányzat szemléletét a regionális hulladékgazdálkodási központok felállításával és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével összefüggésben. Szerinte nem lehet országosan azonos szempontok alapján a rendszert működtetni, helyette a térségek különböző lehetőségeihez kellene igazítani a hulladékgazdálkodást.

Van olyan régió, ahol a papírhulladékot érdemes a közeli papírgyárba szállítani, ám máshol a helyi égetőmű miatt inkább az energetikai felhasználás lehet indokolt.

Ugyanígy a színes kukákból sem kell feltétlenül mindenhol külön edényeket kihelyezni az összes hulladékfajtára. Az osztrák példa szerint sokszor elég lenne a szerves és a szervetlen szemét szétválasztása, amennyiben a szerves hulladékból egy közeli biogáz-telepen áramtermelő kapacitás állna rendelkezésre.

Kiss Tibor, a hulladékgazdálkodással foglalkozó Biokom Kft. igazgatója a környezetvédelmi beruházások gazdaságélénkítő szerepéről beszélt. Beszámolt arról, hogy a környezetvédelemben mintegy 2000 milliárd forint a közvetlen beruházásigény az unióhoz való felzárkózással összefüggésben.

"Ezzel együtt összesen mintegy 10 ezer milliárd forint lehet az az összeg, amely a kapcsolódó beruházásokkal együtt szükséges" - fűzte hozzá az igazgató. Példaként a hulladékgazdálkodási és szennyvíztisztító létesítmények működéséhez szükséges gépeket, logisztikai eszközöket említette.

Kiss Tibor kitért arra, hogy a környezetvédelmi fejlesztések jelentős változást idéznek elő az önkormányzatok vagyongazdálkodásában. "Megtöbbszöröződik ugyanis a települési infrastruktúramennyiség, ezzel pedig nőnek a települési üzemeltetési költségek" - mutatott rá az igazgató.

(MTI)