Csak vonakodva adtak információt a német illetékesek a magyar munkavállalók elleni razziákról. A német pénzügyminisztériumban közölték, hogy amíg zajlik a nyomozás, nem nyilatkozhatnak arról, hogy vajon a feketemunkával kapcsolatos gyanúk milyen forrásból származtak, és mennyire voltak megalapozottak. A német hatóságok már tavaly, nem sokkal hazánk EU-csatlakozása előtt is tartottak razziát a kétoldalú munkavállalási keretegyezménnyel (Werkvertrag) Németországban dolgozó magyar vállalatoknál. Akkor az volt a vád, hogy ezek a cégek Magyarországon nem végeznek tényleges tevékenységet (holott ez a németországi munkavállalás feltétele), csupán külföldi munkákra "szervezik ki" az embereket. A magyar hatóságok szerint a vádak nagy része akkor nem volt megalapozott. Két héttel ezelőtt a németek újabb razziát tartották, ezúttal abból kiindulva, hogy a magyarok az ágazati német bérek alatt, dömpingáron dolgoztak (a keretegyezmény értelmében a külföldiek nem kereshetnek kevesebbet, mint a németek). A razzián 1500 magyar akadt fenn, többségüket a húsiparban és az építőiparban foglalkoztatták - német állítások szerint "éhbérért".

Az illetékesek cáfolták, hogy a német kormány részéről esetleg elterelő hadműveletről lenne szó, amellyel azt igyekeznek elkendőzni, hogy a munkanélküliség elleni harc egyelőre távolról sem nevezhető sikeresnek.A feketemunka elleni fellépéssel megbízott gazdasági minisztériumban úgy kommentálták az ügyet, hogy ők maguk nem vizsgálódnak cégeknél, de ezt a pénzügyőrség is csak konkrét gyanú alapján teszi. Kitérő választ adtak arra a kérdésre, hogy vajon az akciók mennyiben irányulnak általánosságban a Werkvertrag ellen: gyakori vád, hogy az ötmillió munkanélküli országában nincs szükség a néhány tízezer külföldi munkavállalóra, lenne bőven hazai munkaerő is. (Ugyanakkor több területen, főként a mezőgazdasági idénymunkáknál, már többször bebizonyosodott, hogy szükség van a külföldiekre, mert a németek ezeket a munkákat nem tudják vagy nem hajlandók elvégezni.) A gazdasági minisztérium illetékese szerint - miután ezekről a munkavállalási keretegyezményekről parlamenti döntés van - a megállapodásokat nem szerencsés bírálni, de meg kell bizonyosodni róla, hogy a külföldi munkavállaló is megkapja ugyanazt a minimálbért, mint a német. Azt mind a pénzügy, mind a gazdasági minisztériumban cáfolták, hogy egy Magyarország elleni akcióról lenne szó, csupán "gyanús esetekre" figyeltek fel. (Berlini tudósítónktól)