Negyven magyar céget kiszorított a Bunda
Amíg a két ország illetékes kormányzati szervezetei eltérően értelmezik az 1989-ben megkötött államközi egyezmény számos rendelkezését, és amíg a német fél nem veszi tudomásul, hogy Magyarországon mást értünk bér alatt, mint Németországban, a német piacon dolgozó vállalkozások újabb és újabb kommandós akcióknak és hatósági zaklatásoknak vannak kitéve - hangzott el a SoKo Bunda és a SoKo Pannonia akcióban érintett cégek közös budapesti sajtótájékoztatóján. Legalábbis erre a következtetésre jutott Bárándy György ügyvéd, aki a közelmúltban az egyik társaság képviseletében négy és fél órát tárgyalt az illetékes német ügyésszel.
Németországban bérnek neveznek mindent, amit a dolgozónak fizet a munkaadója, így az étkezési és az utazási támogatást, valamint a szállásköltséget is. Ezek az alapbérrel együtt képezik a járulékalapot. Nálunk ezzel szemben a különféle jogcímen kifizetett juttatások többsége után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. A német hatóságok elvárnák, hogy az államközi egyezmény keretében Németországban dolgozó magyar vállalkozók a munkavállalóiknak kifizetett minden euró után fizessenek járulékokat. Csakhogy az államközi egyezmény keretében Németországban dolgozó cégekre a magyar jogszabályok vonatkoznak, azok szerint kell mérleget készíteniük, adózniuk és társadalombiztosítást fizetniük.
Tóth Boldizsár, a német piacon érdekelt - és mint fogalmazott, immár állig felfegyverzett, kutyás kommandósokkal üldözött - magyar vállalkozások szószólója úgy véli, a német piacon működő magyar cégek a hazai kormányzati szervezetek közönyössége miatt kerültek vészhelyzetbe. A cseh és a lengyel vállalkozók mögé ugyanis odaállt kormányuk, és kemény tárgyalásokkal kompromisszumokra kényszerítették a feketemunka elleni küzdelem zászlaja alatt lényegében az összes, Németországban olcsó munkaerővel megjelenő kelet-európai cég ellen válogatás nélkül fellépő német hatóságokat. Ezzel szemben a magyar intézmények semmit sem tettek, amikor Németországban NATO-beszállító magyar cégeket fantomvállalkozásokká minősítettek. Pontosabban tettek: kérésükre házkutatásokat tartottak számos magyar vállalkozásnál, iratokat foglaltak le és adtak ki a német hatóságoknak.
Bárándy György szerint törvénytelen az olyan eljárás, amelyben a német hatóságok ok és indok nélkül semmibe veszik a Gazdasági Minisztérium és más hatóságok által kiállított okiratokat. Épp ezért kormányzati segítség nélkül a cégek csak egyet tehetnek: azt, hogy kivonulnak Németországból.
A jelenlévő vállalkozók szerint azonban ez lehetetlen. Mintegy 250 vállalkozás 6000 alkalmazottal van jelen a német piacon, többüknek több évre szóló szerződésük van, a szerződésbontással pedig csak még nagyobb bajba kerülnének.
"Schröder kancellár nem tudta teljesíteni a hivatalba lépésekor meghirdetett munkanélküliség-csökkentési programot, ezért létrehozta a SoKo-kommandókat", jegyezte meg egy vállalkozó, aki a német partnerétől származó információkra hivatkozva azt is elmondta, hogy az 5000 alkalmazottal működő SoKo szervezet minden egyes tagjának 160 ezer eurót kell "kitermelnie"; nem csoda, ha a német precizitással fokozatosan kiirtják a piacról a magyar cégeket.
A cégek azt fontolgatják, hogy Németországban bírósághoz fordulnak, amiért az ottani hatóságok olyan "jogszabályok" betartását kérik számon rajtuk, amelyekről jogerős német bírósági ítéletek mondták ki, hogy az államközi egyezmény keretében nem alkalmazhatók. Várhatóan jogorvoslatot kérnek a német Alkotmánybíróságtól és állásfoglalásért Brüsszelhez is fordulnak. Azt már csak kevesen remélik, hogy a kormány, vagy legalább a témában illetékes öt tárca és főhatóság valamelyike érdemi lépéseket is tesz az érdekükben.
