- A lányom, akinek virágboltja van a kórház területén, és bement felkészíteni az anyját, kétségbeesetten telefonált - mesélte Barity János. - A feleségem szólni sem tudott, csak zokogott, egy nővérke vigasztalta.

Arra a kérdésre, hogy mi történt, Barity János így válaszolt:

- Mi már csak a nyomokat láttuk, de egy szobatársa, aki szemtanúja volt a történteknek, azt mondta, hogy durván bánt vele az egyik betegápoló, odavágta az ágyhoz. Az a nővérke is tudta, mi történt, aki vigasztalta. Amikor az ünnepeknek vége lett, panaszt tettem a betegápoló ellen a kórház főigazgatójánál, aki fegyelmi tanácsot nevezett ki, s az elmarasztalta az ápolót. A munkaügyi bíróság is helybenhagyta a fegyelmit.

Barity János nem vitte vissza a feleségét a bajai pszichiátriára, hanem arra kérte a kórházi kezelőorvosát, dr. Mihók Emesét, hogy írjon fel neki otthonra gyógyszereket. Ez megtörtént, de augusztusban romlott az asszony állapota. Kértek beutalót a háziorvostól, de a biztonság kedvéért a lányuk augusztus 22-én reggel bementdr. Mihók Emeséhez - aki aznap osztályos orvos volt, és önállóan is joga volt dönteni betegek felvételéről -, hogy bevinnék az édesanyját. Barity szerint a doktornő zavarba jött, azt mondta a lánynak, hogy menjen vele dr. Motika Dezső osztályvezető főorvoshoz. A főorvos kerek perec kijelentette, hogy nem vesznek föl olyat, aki följelentette az osztályt.

- A feleségem már nem tudott ülni, állni, beszélni, csak nézett ránk, hogy segítsünk rajta, ne hagyjuk szenvedni - emlékezett vissza Barity János. - Fölhívtam dr. Poór Lászlót, a kórház főigazgatóját, aki azt kérte: félóra múlva hívjamvissza. Barity János közben kétszer is fölhívta dr. Motika Dezsőt. Az idős férfi így mondta el, mi történt:

- Könyörögtem neki. Én ember előtt sosem térdeltem le az életemben. Őelőtte letérdeltem volna, csak segítsen. Hidegvérrel elutasított. Azt hajtogatta, hogy följelentettük az osztályt és elintézi, hogy fölvegyék máshová. Újra felhívtam Poór főigazgatót. Azt mondta, nincs igaza Motikának, de ő elintézi, hogy fölvegyék a feleségemet a szekszárdi kórházba. Ez megtörtént, de szegény feleségem szeptember 29-én meghalt. Visszahozták a bajai belgyógyászati osztályra, ott érte a halál.

Barity János orvosetikai eljárást kért dr. Motika Dezső főorvos ellen, az eljárás öt éve folyik. A Bács-Kiskun Megyei Orvosi Kamara etikai bizottsága három alkalommal hozott elsőfokú közigazgatási határozatot az ügyben. A tanúk - dr. Motika Dezső beosztottjai - rendszerint nem jelentek meg az etikai bizottság tárgyalásain. Kimentették magukat, és írásban a főnökük állításaival megegyező tartalmú "vallomásokat" tettek. Motika főorvost mindenütt felmentették - a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos etikai bizottsága is. Határozatukat a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál lehetett megfellebbezni - Barity János meg is tette. A bíróság beidézte dr. Mihók Emesét, majd hatályon kívül helyezte mind az első-, mind a másodfokú etikai bizottsági határozatot, és újabb eljárás lefolytatására kötelezte a Bács-Kiskun Megyei Orvosi Kamara etikai bizottságát, amely erre elfogultnak nyilvánította magát. A MOK etikai bizottsága Csongrád megyét jelölte ki - dr. Motika Dezső Szegeden végzett, és pályája elején ott is dolgozott.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete indoklásában leírta: dr. Mihók Emese tanúvallomásából megállapítható, hogy dr. Motika Dezső megsértette az egészségügyi törvényt, amikor a beteg vizsgálatát közvetve megtagadta azzal, hogy csak más kórház pszichiátriai osztályán való elhelyezését ajánlotta fel.

A Csongrád Megyei Orvosi Kamara határozatában ismét csak nem állapította meg dr. Motika etikai vétségét. Dr. Mihók Emese tanú nem jelent meg, kimentette magát, amit a bizottság elfogadott. Dr. Lábodi László, a bizottság elnöke nem kívánt nyilatkozni döntésükről. Dr. Motika Dezső sem nyilatkozott érdemben, amikor erre kértük. Az etikai bizottság üléséről távozóban annyit vetett oda az újságírónak: őt még egyetlen etikai bizottság sem marasztalta el.

Barity János ismét fellebbez:

- Erre a küzdelemre már nekem is ráment az egészségem. De most már végigcsinálom. Hacsak meg nem halok előbb.