A kormány előtt a "köztisztasági" csomag
Ezek egy része körül még vita folyik, valószínű azonban, hogy a kabinet javaslatot tesz a kétharmados többséggel módosítható párttörvény korrekciójára, emellett változások várhatók egyebek között a Btk.-ban, valamint a társasági törvényben, és benyújtják a lobbitörvény tervezetét is.
A legtöbb vitát valószínűleg a pártok gazdálkodási szabályainak szigorítását célzó tervezet váltja ki. A négy parlamenti párt állami támogatás címén az idén mintegy 2,3 milliárdhoz jut, a pártalapítványok pedig további egymilliárdot kapnak, vagyis a költségvetésből 3,3 milliárd forintnyi közpénzt fordítanak a politikai szervezetek támogatására. (A tagdíjakból, a támogatásokból és más forrásokból befolyó összeg egyébként ennél jóval kisebb.)
A kabinet elképzelései szerint - más társadalmi szervezetekhez hasonlóan - a pártoknak is kettős könyvvitelt kellene vezetniük, és szóba került, hogy szűnjön meg a pártcégek adómentessége. Emellett elképzelhető, hogy változnak az adományok nyilvántartásával és az adományozó személyének közzétételével kapcsolatos előírások is; ma csupán a félmillió forintot meghaladó összeg esetén kell az ajándékozó nevét közzétenni. Amiben vélhetően teljes egyetértés lesz: az eddiginél többet költhessenek a választási kampányokra a pártok. Jelenleg képviselőjelöltenként egymilliót fordíthatnak erre a célra, ám ezt senki nem tartja be, és a tényleges kiadásokat az ÁSZ sem képes ellenőrizni. A számvevők különben más tekintetben is többször kifogásolták már a hatályos szabályozást.
Egyes civil érdek-képviseleti szervezetek és szakértők is vitatják, hogy lobbitörvényre lenne szükség. Az előbbiek elsősorban saját szerepük leértékelődésétől tartanak, bár az igazságügyi tárcánál felállítandó lobbilistára a társadalmi szervezetek is felvétethetik magukat. Szakmai körökben pedig azzal érvelnek, hogy a hivatásszerű érdekérvényesítésről szóló törvény kevés érdemi segítséget nyújt majd az érdekérvényesítéshez. Ami viszont kétségtelenül többletjogosítvány: a lobbista kérhetné, hogy a parlament bizottságai, az egyes tárcák illetékes vezetői, valamint az önkormányzatok szakbizottságai előtt - az adott szerv vagy személy által megszabott időkeretben - személyesen fejthesse ki álláspontját. A tervezet szerint ez utóbbi két fórumon legalább egyszeri meghallgatási lehetőséget lenne kötelező adni. Kérdéses viszont, hogy melyek azok a közhatalmi döntések, amelyek befolyásolására lobbistát fogadhatnak. Egyes vélemények szerint vitatható lenne, ha a hivatásos kijáró beavatkozhatna konkrét engedélyezési eljárásokba, például építésigazgatási ügyekbe, bár információnk szerint a kabinet támogatni fogja ezt.
A javaslat kitér arra is, hogy a hivatásos érdekérvényesítőnek nyilvánosságra kell hoznia, mely szervnél, milyen ügyben és kinek az érdekében járt el. Ugyancsak be kell számolnia arról, hogy a partnereknek milyen szolgáltatásokat nyújtott, ide értve akár egy vacsorameghívást is. A kapcsolatfelvételről, illetve a találkozón elhangzottakról a döntéshozó szervek képviselőinek emlékeztetőt kellene készíteniük.
A tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépés érdekében szigorúbban szankcionálnák például a bennfentes kereskedelmet, s a verseny korlátozására irányuló cselekmények esetén büntetőjogi intézkedéseket is kilátásba helyeznének. Ennek érdekében a Btk.-t kiegészítenék úgy, hogy kartellmegállapodás esetén az érintett cégek vezetőit is felelősségre vonhatnák. Erről a kabinet már tárgyalt, miként a cégek fantomizálásának megakadályozását szolgáló javaslat is szerepelt kormányülés napirendjén. E szerint a köztartozásokért az eredeti tulajdonos akkor is felelne, ha vállalkozását időközben értékesítette. Ebbe a körbe sorolható, hogy súlyosabb büntetést helyeznének kilátásba mindazoknak, akik a foglalkoztatás szabályainak megszegésével - vagyis feketefoglalkoztatással - kerülik el az adófizetési kötelezettséget.
