A telefonos háztartásban élő felnőttek 12 százalékának van a családjában valaki, aki az idén érettségizik, arról azonban, hogy idő előtt kiszivárogtak az érettségi tételek, és emiatt a matematika írásbeli vizsgát meg kell ismételni, a nyilatkozók 98 százaléka tudott. A botrányról tehát sokan tudtak, de arról, hogy mi történhetett, csak a hívottak 69 százalékának volt véleménye: 30 százalék szerint a politika áll a háttérben, valakik botrányt akartak kelteni az érettségi körül, 21 százalék úgy véli, hogy a tettesek azért lopták el a tételeket, hogy pénzt keressenek, 18 százalék szerint nem történt más, mint hogy néhány diák megszerezte a tételeket, és ez kiszivárgott. A kormánypártok szimpatizánsai valamivel nagyobb valószínűséggel vélnek politikai szándékot az érettségibotrány mögött, mint az ellenzék támogatói, de ez utóbbiak harmada is tudatos botránykeltésre gyanakszik. Mindent egybevetve a hívottak 62 százaléka szerint az érettségi tételek ellopása bűncselekmény, és mindössze 22 százalék hajlamos inkább diákcsínynek tekinteni a dolgot. (A hiányzó 16 százalék nem kívánt vagy nem tudott állást foglalni ebben.) Ennél a kérdésnél a válaszokat egyedül az életkor befolyásolta. A 30 évnél fiatalabbak és a 60 évnél idősebbek körében vélik inkább diákcsínynek, mint bűncselekménynek a tételek ellopását, de azért náluk is többségben vannak azok, akik szigorúbban ítélik meg azt, ami történt. A telefonos háztartásban élők 60 százaléka szerint valakik szándékosan küldték el a sajtónak az érettségi tételeket, hogy botrányt keltsenek, és mindössze 21 százalék tartja azt, hogy az újságírók voltak ügyesek. A hiányzó 19 százalék nem tudott vagy nem kívánt dönteni. A kormánypártokhoz közelebb állók 72 százaléka sejt botránykeverési szándékot abban, hogy eljutottak a sajtóhoz az érettségi tételek, míg az ellenzék támogatói körében "csak" 61 százalék az arányuk. A felelősség kérdése osztja meg leginkább a közvéleményt. A telefonon megkérdezettek 38 százaléka szerint az Oktatási Minisztériumot terheli az elsődleges felelősség, mert gondatlanul őrizték és kezelték a tételeket. 31 százalék a tolvajokra hárítja a felelősséget, 9 százalék szerint pedig valamelyik iskolaigazgató tehet arról, ami történt. Végül azok aránya is jelentős (19 százalék), akik nem kívántak (vagy nem tudtak) állást foglalni a felelősség kérdésében. A vélemények kialakításában természetesen a válaszadók pártorientációja a döntő. Az ellenzék hívei körében 61 százalék tekinti az Oktatási Minisztériumot elsődleges felelősnek, míg a kormánypártiak körében csak 25 százalék ugyanez az arány.

Ugyanakkor a telefonon megkérdezettek mindössze 17 százaléka tartja Magyar Bálint oktatási minisztert felelősnek, pontosabban ennyien azonosultak azzal az állásponttal, hogy: "A minisztert személyes felelősség terheli, mondjon le." A hívottak 69 százaléka viszont úgy ítélte meg: "Bűncselekmény történt, a bűnösöket kell felelősségre vonni. Ne mondjon le." A válaszokat természetesen ennél a kérdésnél is befolyásolja a pártorientáció, amennyiben az ellenzék hívei körében 38 százalék szerint kellene Magyar Bálintnak lemondania a történtek miatt, míg a kormánypártiak körében mindössze 7 százalék vélekedik ugyanígy. E kérdésnél a legfigyelemreméltóbb adat azonban az, hogy az ellenzék támogatóinak többsége (56 százaléka) szerint sem kellene emiatt lemondania a miniszternek.

Az eset kapcsán a Marketing Centrum munkatársai azt is megkérdezték, hogy a magyar diákok többet, ugyanannyit vagy kevesebbet puskáznak, csalnak-e a vizsgákon, mint a fejlett európai országokban élő társaik. A hívottak többsége (52 százaléka) szerint a magyar pont ugyanannyit puskázik, mint a többi európai diák, 31 százalékuk pedig kitért a válasz elől. A magyar tanulókat csak a hívottak tizede érzi ügyeskedőbbnek, és 7 százalékuk becsületesebbnek európai társaiknál. Magát a puskázást a többség hajlamos csupán diákcsínynek tekinteni.

A megkérdezettek 64 százaléka mindentől függetlenül úgy vélekedik, hogy hosszú távon csak becsületes módon lehet érvényesülni, és mindössze 5 százalék véli úgy, hogy ma csak azok érnek el sikereket, akik ügyeskednek. Ugyanakkor azok aránya is magas (31 százalék), akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre. Végül a tekintetben teljesen megosztott a közvélemény, hogy szükség lenne-e hazánkban arra, hogy tanulmányaik kezdetén a magyar diákok is esküt tegyenek egy becsületkódexre: nem puskáznak, nem csalnak, nem törekednek jogtalan előnyszerzésre. Az ötlet a megkérdezettek 43 százalékának tetszik, de ugyanennyien vannak azok is, akik szerint ezt nálunk felesleges bevezetni.

A kutatás keretében összesen 500, országszerte véletlenszerűen kiválasztott 18 évnél idősebb telefon-előfizetővel készítettek interjút a Marketing Centrum munkatársai. Az adatfelvételre 2005. május 13-án a délutáni órákban és május 14-én a délelőtti órákban került sor. A mintában Magyarország régiói, illetve különböző nagyságú települései lakosságarányosan szerepelnek.