Mindenütt katonai járművek cirkáltak és rendőrök őrizték hétfőn a fontosabb útkereszteződéseket a kelet-üzbegisztáni Andizsánban, ahol négy nappal ezelőtt fegyveres felkelés zajlott le, s a hadsereg katonái tüntetők ezreinek tömegébe lőttek. A belügyminisztérium közlése szerint mintegy hetvenen haltak meg a tűzharcban, emberi jogi aktivisták és orvosok azonban 700 halálos áldozatról szóltak Andizsában és Pahtabádban.

Üzebgisztán hétfőn bejelentette, hogy látogatást szervez külföldi diplomaták számára Andizsánba. Az üzbég külügyminiszter arról tájékoztatta Nagy-Britannia nagykövetét, hogy kész megszervezni egy látogatást kedden az országban akkreditált nagykövetek számára - közölte Londonba Jack Straw brit külügyminiszter, aki előző nap független nemzetközi megfigyelők és újságírók bebocsátását sürgette az üzbég hatóságoktól Andizsánba az igazság feltárása érdekében.

Az orosz állami televízió hétfőn telefon-interjút készített az andizsáni kórház egyik orvosával, s a doktornő azt mondta, hogy mintegy ötszáz holttest hever a város egyik iskolaépülete előtt, ahova a katonák összehordták a tetemeket a pénteki vérfürdő után. Helyi lakosok sorra érkeznek a helyszínre, hogy azonosítsák hozzátartozóikat az áldozatok között - mondta. Becslése szerint mintegy kétezer ember sérült meg pénteken, amikor katonák a tüntetők tömegébe lőttek a város főterén.

E helyzetképekkel szemben az andizsáni viszonyok normalizálódását hangsúlyozta Iszlam Karimov üzbég államfő hivatala. Közleménye szerint nincs megerősített járőrözés a város utcáin, nincsenek ellenőrzőpontok, úttorlaszok. A kormány teljeséggel ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, megszokott rendben dolgoznak a hivatalok, folyamatos az áramellátás, a telefonösszeköttetés. Nem igaz, hogy ég a helyi adminisztráció épülete, amint a média jelentette szemtanúk közlései alapján. 70 "rendzavarót" letartóztattak.

A hivatalos közlemény szerint rendeződik a helyzet az üzbég-kirgiz határon fekvő Kara-Szu településen is, ahol tüntetők elfoglalták szombaton a helyi önkormányzat épületét, s ahol hatszáz üzbég menekülő áttört kirgiz területre. A közlemény szerint vasárnap ismét kinyitottak az üzletek e településen, s a határőrség átengedte a helyi kiskereskedőket a szomszédos kirgiz piacokra.

A kirgiz hatóságokat láthatólag nem nyugtatta meg a hivatalos üzbég közlemény. Továbbra is andizsáni menekülők hullámára számítanak, ezért fogadótábort nyitottak meg Kirgizisztán délnyugati részén, az üzbég határ közelében, ahol 900 menekültet helyeztek el.

Szemtanúk közlései szerint az andizsáni erőszakcselekmények nyomán üzbégek ezrei próbálnak átjutni a határon kirgiz területre. Fegyveresek egy csoportja összecsapott vasárnap üzbég katonákkal a kelet-üzbegisztáni Tefektos határvárosban, majd átmenekült Kirgizisztánba - közölték újságírókkal helybeli lakosok. Hivatalosan nem erősítették meg e beszámolókat, de a helyszínre érkező külföldi tudósítók vérfoltokat láttak a város több utcájának kövezetén. A szemtanúk beszámolói szerint nyolc üzbég katona vesztette életét a csatározásban.

Egy emberi jogi szervezet andizsáni vezetője hétfőn arról számolt be, hogy szombaton az Andizsántól 30 kilométerre észak-keletre fekvő Pahtabádban a hadsereg 200 tüntetőt ölt meg. Az erő alkalmazásának mellőzésére és az emberi jogok tiszteletben tartására kérte a kelet-üzbegisztáni véres konfliktusban érintett feleket Miroslav Jenea, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) taskenti képviselője.

A semleges hangvételű EBESZ-nyilatkozattól eltérően egyértelműen állást foglalt az ügyben az orosz és a brit külügyminiszter. A két állásfoglalás homlokegyenest ellenkező. A Bécsben tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett vasárnapi nyilatkozatában, hogy "tálib csoportok képviselőinek" is szerepük volt az andizsáni fegyveres lázadásban, s "ha hagyjuk tevékenykedni a terroristákat, az egész térséget válságba sodorjuk".

Jack Straw brit külügyminiszter elítélte az üzbég hatóságokat a tüntetők ellen végrehajtott véres katonai akcióért. "Az üzbég hatóságok súlyosan vétettek az emberi jogok ellen" - mondta Londonban, a BBC rádiónak adott nyilatkozatában. Demokratikus reformokat sürgetett a tekintélyelvű kormányzás alatt álló közép-ázsiai országban, s felszólította az üzbég hatóságokat: engedjék be az országba a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit és más külföldi szervezetek megfigyelőit, hogy ellenőrizni lehessen a több száz halálos áldozatról szóló szemtanú-beszámolókat.

Az üzbég kormány visszautasította Straw bírálatát. A taskenti külügyminisztérium nyilatkozata tagadta, hogy a hadsereg katonái tüntetőkre lőttek volna, és gunyorosan úgy fogalmazott: a brit diplomácia vezetője a jelek szerint azt hiszi magáról, hogy több ezer kilométeres távolságból is jobban tudja, mint a helyi hatóságok, hogy mi történt Üzbegisztánban.

Közben újabb, a korábbiaknál részletesebb szemtanú-beszámolókat közöltek a hírügynökségek a pénteki andizsáni vérontásról. Ezek szerint a katonák nemcsak a tüntető tömegre lőttek, hanem azokra a fegyveres felkelők által túszul ejtett rendőrökre is, akiket a katonák kordonján áttörni próbáló fegyveresek élő pajzsként maguk elé kényszerítettek, amikor előjöttek az általuk korábban elfoglalt helyi kormányzati épületből. A túszul ejtett rendőrök hangosan rimánkodtak a katonáknak, hogy legyenek rájuk tekintettel, de hasztalan - mondta egy névtelenül nyilatkozó andizsáni lakos. Más beszámolók szerint a katonák néhány sebesültet lelőttek, ahelyett hogy orvosi segítséget szereztek volna a számukra.

(MTI)