"Rasszisták leszúrtak egy cigány fiút. Ezért gyűltünk össze" - kezdte beszédét Tamás Gáspár Miklós, aki kemény szavakkal ítélte el a Magyarországon hétköznapos diszkrimináció minden formáját. Miért nem vonulunk az utcára, amikor a cigány gyerekeket külön osztályokba és iskolákba teszik, amikor alig akad cigány egyetemista - kérdezte a filozófus, miért nem vonulunk az utcára mindennap az igazságtalanságok ellen. Tamás Gáspár Miklós érzelmes beszédében kijelentette: ma ebben az országban a fehér férfiak kiváltságos helyzetben vannak, mindenki más csak utánuk jön.

"Vagy egyenlők vagyunk, vagy nem is vagyunk emberek" - zárta beszédét, melyet többször hangos taps szakított félbe. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége által kezdeményezett tüntetéshez csatlakoztak a gyakran egymással ellenséges viszonyban álló roma szövetségek, akik közül többen hangsúlyozták is ezt az összefogást.

A tiltakozó akcióhoz a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete, az MSZP Országos Emberjogi és Gyermek Tagozata, az SZDSZ - Új Generáció, az Országos Cigány Önkormányzat, a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége, a Haver Alapítvány, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Bnai B´aith Budapest Páholy, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, a MSZP budapesti társadalompolitikai tagozata, valamint országos roma tagozata, a Raoul Wallenberg Egyesület csatlakozott.

Felszólalt a leszúrt fiú anyja is

A pártok képviseletében beszédet mondott Petkó András, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője és Kállai Katalin, az MSZP romaszármazású politikusa. Teleki László államtitkár a kormány képviseletében szigorúbb törvényeket követelt a diszkrimináció visszaszorítására. A tüntetésen felolvasták Demszky Gábor főpolgármester levelét is.

A megtámadott cigány fiú anyja minden erejét összeszedve szintén a mikrofonhoz lépett. Elmondta, hogy öt gyerekét mindig figyelmeztetnie kell, mielőtt elhagyják a lakást, hogy "fejük felett egy C betű hirdeti származásukat". Mindig kérte őket, hogy legyenek óvatosak és figyelmesek, mert bőrük színe alapján bármikor rájuk támadhatnak. Az állandó félelem mellett az asszonyt felháborítja a buszon ülők viselkedése is. Senki nem volt ugyanis, aki segítséget nyújtott volna.

"Egyedül a tizenhárom éves Totya segített, és mentette meg fiamat kis hüvelykujjával szorítva el a sebet, míg a mentők meg nem érkeztek" - mondta az asszony a nem romaszármazású fiúról. "Nagyon köszönöm neki, tudom, hogy itt van a tömegben, nagyon szeretem". A kétségbe esett anya ezek után a BKV vezetése ellen fordult. Hogy lehet, hogy a busz sofőrje még mindig a vállalatnál van - kérdezte. Elmulasztotta a segítségnyújtást, mikor erre a KRESZ is kötelezi.

Az asszony végül köszönetet mondott mindenkinek, aki segítette a családot az elmúlt nehéz héten, és hálát adott az égnek, hogy fia erős szervezete túl fogja élni a brutális támadást.

Vita a félmillió forintos jutalomról

A szónokok között az viszont ellentétet okozott, hogy a rendőrség félmillió forintot tűzött ki a tettesek elfogásában nyújtott segítségért. Az MSZP-s Kállai kevesellte az összeget, míg a Tégy a gyűlölet ellen nevű civil szervezet képviseletében Hegedűs Zsuzsa botránynak nevezte, hogy ilyen jutalomra szükség van.

"Jogállamban a rendőrség tegye a dolgát, ne a zsebünkből fizessen a támadók elkapásáért, hanem adónkból végezzék el a feladatukat" - hangsúlyozta Hegedűs Zsuzsa, aki tizenhárom éve egy salgótarjáni roma fiatal brutális agyonverése után indította el a Tégy a gyűlölet ellen mozgalmat. "Nem hittem volna, hogy ennyi év után újra utcára kell mennünk. Akkoriban két hónap alatt háromszázezer aláírást gyűjtöttünk össze, remélem most is hasonló visszhang lesz".

A tüntetés végén, melyen felléptek roma művészek is, a demonstrálók a 21-es busz megállójából átvonultak a János Kórház elé, ahol a leszúrt kisfiút ápolják. A tömegben számos ismert közéleti szereplőt is látni lehetett. Mécs Imre, Béki Gabriella, Ivány Gábor, Agárdi Péter és Lendvai Ildikó politikusok ugyan úgy magánszemélyként vettek részt, mint Batiz András kormányszóvivő.

Karlendítéssel provokált egy férfi

A tüntetést egy kisebb incidens zavarta csak meg. "A cigányokat bántani tilos" - feliratú táblával a tömegbe keveredett a Tomcat néven elhíresült provokátor, aki pár hónapja Friderikusz Sándor Szólás szabadsága című műsorában vállalta, hogy György Péterrel szemben a cigányság kirekesztése mellett érveljen.

Szemtanúk elmondása szerint a kopasz, és a bőrfejűek ruházatát viselő férfi (bár magát nem vallja skinheadnek) egy idő után náci karlendítést mutatott be. A körülötte állók közül valakit annyira sértett a férfi állítólagos gesztusa, hogy leütötte. A kisebb dulakodásnak a rendőrség vetett véget, akik eltávolították a férfit a helyszínről a nagy számú tévés stáb és néhány felháborodott roma fiatal kíséretében.

"Egyedül vagyok, és békésen tüntetek" - mondta a rendőröknek a férfi, aki tagadja, hogy szélsőjobboldali nézeteket vall. A pólóján angolul azt lehetett azonban olvasni, hogy "támogatom a nemzetközi zsidó összeesküvést". Annyi bizonyos, hogy Tomcat nem először zavart meg provokációval egy rendezvényt. Korábban a Vér és becsület felvonulására bohócruhában érkezett.

(NOL - helyszíni beszámoló)

HELYREIGAZÍTÁS: "A bíróság megállapította, hogy megsértettük Polgár Tamás felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a 2005. május 15-én a NOL internetes oldalunkon a 2005. május 14-i Moszkva téri antirasszista tüntetésről beszámoló „Fejük felett egy C betű hirdeti származásukat” címmel megjelent írásban valótlanul állítottuk, hogy felperes „karlendítéssel provokált”, „náci karlendítést mutatott be”, „botrányt okozott azzal, hogy az internetre kirakott egy cigányölő játékot”, majdpedig az írás módosított változatában valótlanul azt közöltük, hogy a felperes „Friderikusz Sándor Szólás szabadsága című műsorában vállalta, hogy György Péterrel szemben a cigányság kirekesztése mellett érveljen”. Ezzel szemben a felperes nem karlendítéssel provokált a helyszínen, nem mutatott be náci karlendítést, és a cigányölő játékot sem ő tette fel az internetre, ő csak a weboldalán keresztül elérhetővé tette a linket, és az említett beszélgetésre nem a cikkben megjelölt témában vállalkozott.

A bírósági ítélet szerint azzal is megsértettük a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, hogy a Népszabadság 2005. május 17-i számában és annak internetes számában „Fejünk felett egy C betű” címmel és „Antirasszista tüntetés – Rendőrök vittek el egy szélsőséges figurát” alcímmel megjelent írásunkban, amely ugyancsak a fent említett tüntetésről szólt, azt közöltük valótlanként, hogy azon a felperes „Náci karlendítéssel igyekezett barátkozni”, mert náci karlendítést nem mutatott be." (2007. január)