Véres harcok a világtól elzárva
Kiújultak az összecsapások szombaton kora reggel az üzbegisztáni Andizsánban, ahol előző nap kormányellenes felkelés tört ki. Szombat dél körül már több halálos áldozatról szóltak a hírek. Iszlam Karimov üzbég elnök taskenti sajtótájékoztatóján előre megtervezett és kivitelezett akciónak minősítette a történteket.
Az üzbég karhatalom pénteken lőfegyvereket is bevetve szétverte a hatalomváltást követelő tüntető tömeget, de szombat reggel ismét heves összecsapások törtek ki a 300 ezres kelet-üzbegisztáni városban. A halálos áldozatok számáról egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot. Iszlam Karimov üzbég elnök a zavargások péntek hajnali kitörése óta először felszólalva szombaton a fővárosban, Taskentben "mintegy 30" halottról beszélt, akik közül kilencen karhatalmisták, tízen "bűnözők", a többiek pedig civilek voltak. A sebesültek számát százra becsülte.
Andizsánban tartózkodó üzbég jogvédők ugyanakkor azt mondták, látták, amint a hatóságok több száz holttestet raktak teherautókra a városban. Az államfő a fővárosban, Taskentben tartott háromórás sajtótájékoztatóján kijelentette, "senki sem adott parancsot" a katonaságnak arra, hogy lőjön a tömegre, amelynek tagjait bűnözőknek nevezte. Mint mondta, a hatóságok megpróbálták tárgyalások útján leszerelni a tiltakozókat, mielőtt erőszakkal léptek volna föl.
A láthatóan felindult Karimov kijelentette, hogy a felkelés terv szerint szervezett és kivitelezett volt. A terveket Kirgizisztán déli részén és a Ferganai-medence határvidékén dolgozták ki "ugyanazok, akik a felhajtást (a kirgizisztáni) Osban megszervezték - mondta a szomszédos közép-ázsiai államban idén márciusban lezajlott hatalomváltásra utalva. A kirgizisztáni fordulathoz vezető folyamat az Andizsánnal átellenben, az üzbég-kirgiz határ kirgiz oldalán fekvő Osban kitört tiltakozásokkal kezdődött.
Karimov szavai szerint a Hizb ut-Tahrír al-Iszlámi (Iszlám Felszabadítás Pártja) betiltott terrorszervezet áll az Andizsánban kirobbant erőszak mögött. "Államcsínyt akarnak végrehajtani s azután iszlám államot alakítani" - mondta az üzbég elnök. "Abban reménykedtek, hogy a Kirgizisztánban látott zűrzavar hasznukra lesz" - folytatta, leszögezve egyúttal, hogy "az üzbegisztáni állapotok különböznek a kirgizisztániaktól". Karimov egyébként nyugodtnak nevezte az andizsáni helyzetet, elismerve, hogy, mint fogalmazott, néhány lázadó elmenekült a városból.
Beszámolók szerint hozzátartozóit keresve sok andizsáni gyűlt össze szombaton a fegyveresek őrizte tartományi kórház előtt, ahová tilos a belépés, és az orvosok sem mondanak semmit. Hírek szerint a hadsereg szombaton teljesen elzárta a külvilágtól a zavargásoktól sújtott várost. A tudósítókat távozásra szólították föl, közülük többeket már szombatra virradó éjjel lefogtak, és csak a város határán kívül engedtek el.
A külföldi újságírók elhagyták az üzbegisztáni Andizsán városát szombaton, miután a helyi biztonsági szervek rövid időre őrizetbe vették őket és felhívták a figyelmüket, hogy veszélyben vannak. Az egyik újságíró elmondta, hogy miután őrizetbe vették, az üzbég titkosszolgálat egyik tisztviselője közölte vele: fél órája van a város elhagyására, a titkosszolgálat nem felelhet biztonságáért, az újságírókat a felkelők túszul ejthetik. Andizsánban hét újságíró tudósított az erőszakos cselekményekről. Többségük a külföldi sajtónak dolgozott, egyikük pedig egy internetes oldalnak.
Időközben több ezer üzbég menekült az Üzbegisztán és Kirgizisztánközötti határ Andizsánhoz közel eső szakaszára. Hatszáz menekülő -köztük több sebesült - szombat reggel át is tört kirgiz oldalra -közölte egy határközeli kirgiz város önkormányzati tisztviselője. Akirgiz határőrség - szóvivőjének tájékoztatása szerint - a kormánydöntésétől függően engedi be az üzbég menekülteket. A pénteken lezárthatár megnyitása súlyosan megterhelheti a kirgiz és az üzbég kormányközötti viszonyt.
(MTI)
