A zavargások éjfél körül kezdődtek. Tíz-egynéhány gépkocsival fegyveresek érkeztek a városi börtön épületéhez, tüzet nyitottak az őrségre, kinyitották a börtönkaput, és kiengedtek mintegy kétezer foglyot (a börtönben négyezer rabot tartottak). A támadók elfoglalták a helyi közigazgatás épületét is, valamint tíz rendőrt foglyul ejtettek. Az épület felől napközben szórványos lövöldözés hallatszott, a városközpontban több épület lángokban állt.

Fél órával a börtönfoglalás után a felkelők egy közeli katonai lakótelepet is megtámadtak. Itt félezer hivatásos katona él. Andizsán központjában péntek délelőtt mintegy ötvenezren tüntettek, a helyszínen nem lehetett látni rendőröket. A tüntetők Iszlam Karimov elnök azonnali lemondását követelik. A Reuters szerint a tüntetés vezérszónoka azt mondta: az üzbég nemzet már nem bírja elviselni Karimov zsarnokságának kínjait, az állam minden szintjét uraló korrupciót. "A nép igazságot, szabadságot és demokráciát követel!" - idézte a hírügynökség. Ugyancsak a Reuters helyi tudósítása szólaltatta meg az egyik börtönből kiszabadított tüntetőt, aki azt mondta, hogy tömegesen tüntették el az ellenzékieket a városban a hatóságok.

Az üzbég elnök több más magas rangú üzbég vezető társaságában azonnal Andizsánba utazott. Az elnöki sajtóosztály azt közölte: a felkelőket a rendfenntartó erők körülzárták, és tárgyalnak a lázadókkal, akik Oroszország, illetve személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítését követelik.

A rendfenntartó erők a város két pontján tartóztattak fel szökött rabokat. Az üzbég külügyminisztérium szerint a helyi hatóságok urai a helyzetnek. A hírügynökségek azt jelentették, hogy a lázadók és a kormány fegyveres erői között még helyi idő szerint az esti órákban is harcok dúltak, amelyeknek áldozatai is vannak.

Sajtójelentések szerint a felkelést az Arkamija elnevezésű iszlám szervezet hívei szervezték. Az Arkamija kapcsolatban állna a betiltott üzbég iszlám vallási párttal, a Hizb ut-Tahrir al-Iszlamival, amelynek célja egy nagy közép-ázsiai iszlám állam létrehozása. Üzbegisztánban a 2004. márciusi merényletek óta (47 halott) számos pert indítottak muzulmán radikálisok ellen. A merényleteket a hatóságok a Hizb ut-Tahrir al-Iszlaminak tulajdonították.

Az andizsáni tüntetéseket az a per váltotta ki, amelyben 23 helyi üzletembert vádolnak radikális iszlám eszmék terjesztésével. Tavaly júniusban tartóztatták le őket azzal a váddal, hogy alkotmányellenes tevékenységet fejtenek ki, és az Arkamijához tartoznak.

Ugyancsak tegnap a taskenti izraeli nagykövetség őrei megakadályozták, hogy egy öngyilkos merénylőnek nézett férfi robbantson a képviselet épületénél. Rövid időn belül ez volt a második merényletkísérlet Izrael nagykövetsége ellen, s tavaly megtámadták az amerikai nagykövetséget is. (Az Egyesült Államoknak légibázisa van Üzbegisztánban. Washington a nemzetközi terrorizmus elleni harcban való részvételért cserébe elnézi az üzbég rendszer emberjogsértéseit.) Iszlam Karimov a szovjet időben a helyi kommunista párt főtitkára volt - tizenöt éve elnökként uralja a 26 milliós államot.

Az andizsáni felkelés hírére Biskek bejelentette, hogy lezárta a kirgizisztáni-üzbég határt, és riadókészültségbe helyezte a határőrséget. Tádzsikisztán és Kazahsztán is megerősítette Üzbegisztánnal közös határát.

A 300 ezer lakosú Andizsán Üzbegisztán negyedik legnagyobb városa, Taskenttől, a fővárostól 400 kilométernyire keletre, a kirgiz határtól mindössze 40 kilométerre, a Fergana-völgyben található. A városban kőolaj-feldolgozás, textilipar van. Az utóbbi években különösen erős volt az iszlám radikalizmus befolyása.