Tegnap enyhült az elmúlt napok fölfokozott hangulata - szakmailag és politikailag egyaránt: az angol írásbeli vizsgákkal, botrány nélkül folytatódott az érettségi, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke pedig leszögezte: nem merül fel Magyar Bálint oktatási miniszter felmentésének a kérdése, mivel nem ő a felelős az érettségibotrányért.

Az 5843 emelt szinten és a 38445 középszinten vizsgázó diák tegnap is póttételek alapján írta meg a matúrát. A pótfeladatlapokat előző nap délután kezdték el sokszorosítani a lajosmizsei nyomdában, majd a BM futárszolgálata szállította ki a megyei közigazgatási hivatalokba, illetve Budapesten a Vasas Sport Clubba. Az iskolaigazgatók reggel hat és hét óra között vehették át a tételeket.

A mai németérettségit és a hátralévő tárgyak írásbeli vizsgáit is hasonló módon szervezik meg. Az a több mint hétszáz diák, aki idegen nyelven érettségizik történelemből, az eredeti szerdai időpont helyett majd csak május 21-én vizsgázik. Feladatlapjaikat ugyanis előbb le kell fordítani idegen nyelvre. A szerdai történelem-póttételekkel egyébként nem jártak se jobban, se rosszabbul a diákok. Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint mind az eredeti, mind pedig a póttételek "erősen közepes nehézségű" feladatok elé állították a végzősöket. Az eredeti feladatok színesebbek, a póttételek viszont kiegyensúlyozottabbak voltak.

A rendkívüli vizsga oka az volt, hogy a magyarérettségi egyik feladata, illetve a teljes matematika-feladatsor már egy nappal az érettségik kezdete előtt felkerült a világhálóra. Kedden ezért Magyar Bálint oktatási miniszter úgy döntött, póttételek alapján íratja meg a történelemérettségit, illetve az összes hátralévő vizsgát. Szerdán pedig megsemmisítette a középszintű matematikaérettségi eredményeit. Az emelt szintű vizsgák érvényesek, az a 30 ezer diák pedig, akinek a felvételijébe beleszámít a matematikaérettségi, május 28-án, szombaton kénytelen lesz újraírni a vizsgát - döntött a miniszter.

Koalíciós politikusok szerint az előző napi botrányok hátterében meghúzódhat egy másik szál: a kétszintű érettségi most bevezetett rendszere is. A helyzet bonyolult: az idén már az érettségi eredményeiből számítják ki a felvételi pontokat, mégpedig úgy, hogy az egyetemek szakcsoportonként határozták meg, melyik - legföljebb két - érettségi tárgy eredményeit veszik figyelembe. E két tárgy eredményeiből áll össze a 120 felvételi pont legföljebb 60, úgynevezett szerzett pontja. Aki tehát reál jellegű szakra jelentkezett, és a matematika az egyik olyan tárgy, amely a szerzett pontjai közé beszámít, kénytelen lesz újraírni az érettségit. A másik maximum 60 pont az úgynevezett hozott pont. Ebből legföljebb 50 a 11. és a 12. osztály öt tantárgyának év végi osztályzataiból áll össze. A maradék legföljebb 10 pedig az érettségi átlageredményének kétszereséből.

Akinél nem felvételi követelmény a matematikaérettségi, dönthet úgy, hogy az év végi jegyét könyveljék el érettségi eredményként. Az így született matematikaérettségi-jegye épp olyan lesz, mintha botrány nélkül zajlott volna a vizsga, vagyis éppúgy beleszámít ez a jegy is az érettségi átlageredmények duplázásával szerzett maximum 10 hozott pontba. Ha egy diáknál az idén nem számít bele a felvételibe a matematika, de jövőre mégis olyan helyre jelentkezne, ahol a matematikát nézik, akkor meg kell ismételnie a felvételi évében a középszintű matematikaérettségit. A diák ugyanakkor már most is dönthet úgy, hogy önként megismétli a vizsgát.

Vita bontakozott ki arról, hogy a miniszternek volt-e joga megsemmisíteni a matematika-eredményeket. Kolláth György alkotmányjogász azt mondta: nem igaz, hogy a miniszter baj esetén bármikor intézkedhet, és nem lehet csak úgy megsemmisíteni eredményeket. Szerinte egy kormányrendelet kezelte volna megfelelően a kérdést. A tárca szerint viszont a közoktatási törvény alapján az oktatási miniszter határozattal - és nem jogszabállyal - intézkedik az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben akkor, ha az intézkedés nélkül országos szinten veszélybe kerülne az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása. Ez a törvényi rendelkezés általános felhatalmazást ad bármilyen intézkedés megtételére.

Az InfoRádió értesülése szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda szolgálati titok megsértésével gyanúsít egy diákot, aki a gyanú szerint részt vett a tételek terjesztésében. A hírrádió információi szerint a diákot tegnap több társával együtt hallgatták ki a rendőrség Aradi utcai épületében. A TV 2 Tények című hírműsorának értesülései szerint a gyanúsított diák a budapesti Táncsics Mihály Gimnázium tanulója.