A közösségek jogegyenlőségének elvével tehát jól megfér az ateisták szervezettsége és jogi státusa. A nyelvi-közösségi megosztottság persze - mint a belga élet legtöbb területén - itt is érvényesül. Mint Philippe Grollet, a francia ajkú ateistákat tömörítő Világi Cselekvés Központjának (CAL) elnöke a Népszabadságnak elmondta, mintegy háromszáz tagszervezetük van Brüsszelben és Vallóniában, s nagyjából ennyivel dicsekedhetnek a flamand ajkúak is. Ugyanakkor - teszi hozzá - a mozgalom erősebb a francia nyelvű országrészekben. Itt minden második iskolást iratnak be szülei világi erkölcstanórára, amely a toborzás alapját jelenti. Viszont csak az ún. "szabad" (azaz "belgául": nem felekezeti ellenőrzésű) oktatási rendszerben vannak jelen, azaz az iskolák mindegy felében. A francia ajkú területeken tehát összességében a tanulók 25 százalékának erkölcstani nevelésében vesznek részt - mégpedig nem az általuk, hanem a nyelvi közösségek, illetve a tartományok révén kinevezett oktatók (általában filozófia-, és történelemtanárok) révén.

Mindent egybevéve Grollet elnök reálisnak tartja a Le Soir című lapban megjelent összehasonlító táblázatot, amely 54%-ra teszi a magukat katolikus hitűnek, s második helyre, 17%-ra a világi meggyőződésűek arányát. Ez azt jelenti: a tízmilliós Belgiumban a családtagokkal együtt 1,7 millió embernek lehet valami köze a mozgalomhoz.

A belga partecédulákon, újságban feladott gyászjelentéseken rutinszerűen feltüntetik például az elhunyt vallási jelképét. A világiaknál természetesen nem kereszt vagy Dávid-csillag szerepel, hanem a fáklya, a mozgalom szimbóluma. - A politikai pártoktól viszont távolságot tartunk, noha természetesen ápolunk velünk kapcsolatokat - mondja Philippe Grollet.

Néhány évtizeddel ezelőtt Belgium még buzgó katolikus ország volt. Mára azonban anynyira szekularizálódott, hogy nemcsak a világiak erősödtek meg, hanem maga az egyház is jóval liberálisabb lett. A belga bíboros, Godfried Danneels nevét a "liberális" pápajelöltek között emlegették, s az itteni egyház a vatikáni irányvonalnál megértőbb a homoszexualitás és a fogamzásgátlás kérdéséhez is.

Éppen II. János Pál halála kapcsán keltett nagy feltűnést - főleg a belga viszonyokban tájékozatlanabb külföldön - a Világi Cselekvés Központjának elnöke. Philippe Grollet lapinterjúiban - a kegyeletsértés vádját is vállalva - nyíltan támadta az elhunyt pápa bálványként, szentként való bemutatását, a politikusok és a média kritikátlan hozzáállását, "valódi intellektuális terrorizmusnak" nevezve azt.

Vallásosak számára érthetetlen lehet, miben is áll a "világi erkölcsiség"? Nos, olyasmikben, ami embert az emberrel összeköti, nem pedig elválasztja tőle: az emberi jogok, a személyi autonómia elismerésében, a demokrácia tiszteletében, a társadalmi kirekesztés elutasításában, a sokszínűség elfogadásában, a szolidaritásban - mondják a belga világiak.