Kisvárda nagy napja érkezett el szerdán: a település megyei másodosztályú csapata tizenegyesrúgásokkal elhódította a régebben Szabad Föld, ma Amatőr Kupát, és mámoros labdarúgói úgy ünnepelték az Arnót együttese fölött aratott győzelmet, mintha az MK-döntő előmeccsén a Bayern München lett volna az ellenfél. Jó volt nézni ezt az örömöt, amely visszahozott valamit azokból az időkből, amikor a főmérkőzést játszó nagyok még véletlenül sem az amatőr kupáért futballoztak...

Az meg egyenesen a sportág hőskorát idézte, hogy az FTC mindössze két hátvéddal kezdett, a formációt azonban nem három half és öt csatár, hanem öt középpályás és három támadó egészítette ki. Az offenzív taktika már a 8. percben sikerrel járhatott volna, mert Lipcsei harminc méteren túlról is "portói" módra lőtt kapura, de Balogh nagyot védett, és ez a hárítás kiváltképp értékessé vált a zöldek számára szerencsétlen 13. percben. Ekkor Szabó ívelt be balról, s a labda felé egyedül mozgó Tóth menthetetlen fejest küldött a "hosszú" sarokba (1-0).

A gól - a leglényegesebben, az álláson kívül - egy ideig semmin sem változtatott: az FTC továbbra is vetélytársa térfelére korlátozta a játékot, ám a Sopron türelmesen védekezett, és hasonlóképpen számíthatott az ifjú Baloghra, mint addig. Aztán a 32. percben a kapus melléfogott, de Lipcsei váratlanul veszedelmessé vált beadása után a kisegítő Szekeres, ha nem is egykönnyen, mentett.

A Sopron a 38. percben látogatott át másodszor a másik oldalra, és kettőből kettővel tette tönkre a ferencvárosiakat. Ezúttal Bárányos rávezette a labdát Szűcs kapusra, majd elegáns mozdulattal emelt a hálóba (2-0). A 45. percben pedig már háromból hárommal büszkélkedhetett a Sopron, miután Lipcsei szabályosnak tetsző közbelépése nyomán Trivkovic horvát játékvezető tizenegyest ítélt, s azt Balaskó a jobb felső sarokba lőtte (3-0). Ráadásul a második gól után Rósát, míg a harmadikat követően Szűcsöt - mindkettőt reklamálásért - kiállította a mérkőzés bírája, aki nincs hozzászokva a ferencvárosi "nagyjelenetekhez"...

Viszont ami az Üllői útiaknak nem ment tizenegy, az sikerült kilenc játékossal, illetőleg a Sopron végrehajtotta azt a rendkívüli bravúrt, hogy kettős létszámfölényben gólt kapott: a 49. percben Bárányos a tizenhatoson fejbe rúgta Botist, és a szabadrúgást Lipcsei a bal sarokba lőtte (3-1). De a teljességgel érthetetlen nyugat-magyarországi zavar csak kis ideig tartott, mert az 56. percben Balaskó tökéletesen a bal felsőbe "varrta" a következő tizenhatos környéki szabadrúgást (4-1). Ez már végképp sok volt a ferencvárosi tábornak; röpködtek a pályára a petárdák, és tartani kellett attól, hogy jóval a másfél óra letelte előtt véget ér a mérkőzés. Pláne, miután a fejét vesztő Kapicnak - kíméletlen belemenésért - szintén piros lapot mutatott fel a játékvezető. A zöldek már csak nyolcan voltak a pályán, amikor Horváth labdája a jobb sarokba szédült (73. perc: 5-1).

Majd a 80. percben Trivkovic "szépített", azaz kiállította Pintért is. Ez persze nem osztott, nem szorzott: a Sopron, amely a ferencvárosiakat "kikészítő" tizenegyes megadásakor 2-0-ra vezetett, ötössel nyerte el - a klub történetében először - a Magyar Kupát.

De a főváros IX. kerületét tekintve aligha teljesedett ki a magyar-horvát futballbarátság...

SOPRON-FTC 5-1 (3-0)

Magyar Kupa-döntő, Székesfehérvár, 4000 néző. Jv.: Trivkovic (horvát).

Sopron: Balogh - Fehér, Horváth, Szekeres, Szabó - Bárányos (Földvári, 82.), Pintér, Lazics, Balaskó (Somorjai, 72.), Sira (Csordás, 72.) - Tóth.

FTC: Szűcs - Gyepes, Botis - Takács, Lipcsei, Kapic, Rósa, Huszti - Sowunmi, Bartha (Udvarácz - kapus, 45.), Penksa.

Gól: Tóth (13.), Bárányos (38.), Balaskó (45., tizenegyesből és 56.), Lipcsei (49.), Horváth (73.).

Sopron: az elsõ trófea