A világszerte referenciaként kezelt svájci IMD alapítvány friss versenyképességi ragsorában a 42. helyről a 37.-re lépett elő Magyarország, igaz, az előző évben meg nagyjából ennyit esett vissza. A hatvan országot és régiót 134 kritérium alapján vizsgáló szakértői gárda 2004-hez hasonlóan az idén is az Egyesült Államokat tette az első helyre, mögé felzárkózott Hongkong. Az első tizenöt között szerepel Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia és Izland, valamint Kanada, Ausztrália és Írország is. Az utolsó tizenötbe került például Görögország, Törökország, Lengyelország, Olaszország és Argentína. Érdekes, hogy a 23. Németországot megelőzi régióként a 18. Bajorország. S Lombardia is jobban teljesít, mint Itália. Az új EU-tagok közül hazánkat Észtország (26.) és Csehország (36.) előzi meg.

Magyarország számára legnagyobb kihívás 2005-ben az IMD szerint, hogy növekedési pályán tartsa a gazdaságot, teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, a legfőbb kérdésekben megállapodásra jussanak a politikai pártok, nagyobb figyelmet fordítson a lakosság harmadát kitevő szegényekre, s foglalkozzon a decemberi népszavazás következményeivel. Versenyképességi szempontból az országnak erőssége például a társasági adó szintje, a tőzsde, a közvetlen külföldi befektetések mennyisége, a diák-tanár arány, az úthálózat sűrűsége, az ifjúság érdeklődése a tudományok iránt. Gyengesége viszont a személyi jövedelmet terhelő adók szintje, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya, a széles sávú kommunikáció drágasága, a magas tb-járulék, az egészségügyi hálózat, az etikus vállalatirányítás hiánya, valamint a jegybanki és árfolyam-politika.

Az adórendszerek versenyképességi elemzéséből általánosságban azt a következtetést vonja le az IMD, hogy magas (Dánia, Finnország) és alacsony (USA, Szlovákia) adóteher mellett is gyorsan növekednek egyes gazdaságok. Az észak-európai országok erősen adóztatják a személyi jövedelmeket, de jóval kevésbé a vállalati eredményeket. Hasonlóképpen magasabb és alacsonyabb közkiadások is lehetővé teszik a gyors ütemű növekedést, nem ennek mértéke, hanem inkább minősége számít. Az IMD úgy látja, az adórendszer nem helyettesíti a versenyképességet. Annak alapja a tudomány és a technika, a vállalkozói kedv és tehetség, a pénzügyi, a logisztikai és az oktatási rendszer. Az adó inkább a munkahelyteremtést befolyásolja.

Az IMD vizsgálja a jegybankpolitikát is versenyképességi szempontból. A hatvanas listán az erős forintot és magas kamatot szorgalmazó magyar monetáris politika az 59., utolsó előtti helyre került, akárcsak tavaly. A rangsor utal arra is, mennyire különbözően érinti az EKB egységes kamatpolitikája a tagországokat. Az eurózónában a monetáris politika leginkább Katalónia versenyképességét javította, a legkevésbé Olaszországét. A jegybanki lista élén Chile, Dánia, Szingapúr, Norvégia és az USA található.