Az USA hiába kérte, hogy legalább megfigyelői minőségben meghívást kapjon. A rendezők állítják, a fórum nem irányul senki ellen.

Huszonkét arab és tizenegy latin-amerikai ország vesz részt a tegnapi és mai fórumon. Államfővel végül csak Algéria, Irak, Katar, Dzsibuti és a Palesztin Nemzeti Hatóság, miniszterelnökkel pedig Szíria, Libanon és Mauritánia képviselteti magát a kilenc dél-amerikai elnök mellett. A brazil sajtó tudni vélte, hogy az Egyesült Államok diplomáciai nyomással érte el néhány arab szövetségese távolmaradását, mert tart attól, hogy a csúcs elítéli az USA közel-keleti politikáját. Izrael brazíliai nagykövete hangot is adott aggodalmának. A hírügynökségek úgy értesültek, hogy a tervezett záróközlemény kimondaná "országok és népek jogát az ellenállásra a külföldi megszállással szemben", ami az izraeli nagykövet szerint bátorítást jelentene a terroristáknak.

Részt vesz a csúcson Dzsalal Talabani új iraki elnök, akinek ez az első nemzetközi szereplése. Ugyancsak megérkezett Mahmud Abbasz palesztin elnök, aki a brazil államfőtől már kapott is dicséretet népe "türelmes" tárgyalási készségéért. A fórum "harmadik világi" hátteret biztosít Hugo Chávez venezuelai elnöknek is, aki alig egy hete Fidel Castro társaságában Havannában szólította fel Latin-Amerikát az összefogásra az Egyesült Államok gazdasági és politikai hegemóniájával szemben. Latin-Amerika történelmében első ízben több országban, Chilében, Argentínában, Uruguayban és Brazíliában is baloldali kormány van hatalmon. Ezek ugyan mérsékeltebb politikát követnek, mint Chávez forradalma, ám szolidárisak a venezuelai vezetővel a washingtoni beavatkozási törekvéssel szemben.

A harmadik világ táborában egyre aktívabb Lula da Silva brazil elnök a találkozóval azt szorgalmazza, hogy a földrajzilag távoli, ám egyaránt a fejlődő világba sorolt két régió országai közti kereskedelem és diplomáciai együttműködés erősödjön. Egyeztetést javasol a közös fellépésről, érdekérvényesítésről az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon, így a Világkereskedelmi Szervezetben például a fejlett országok agrárszubvenciójával szemben. A csúcs részt vevő országai együttesen a világ kőolajtermelésének 33 százalékát adják. A találkozó ötletében annak is szerepe volt, hogy Dél-Amerikában jelentős és gazdaságilag befolyásos arab (libanoni és szíriai származású) kisebbség él, Brazíliában például 8-10 millióan. Egyébként korábban elnöki posztra jutott Argentínában Carlos Menem, Ecuadorban Abdala Bucaram is egykori arab bevándorlók leszármazottaiként.