Zászló a nyakban

Előre is elnézést kérek, mert megint a labdarúgókba rúgok, ami persze még mindig jobb, mintha adóreformötleteim lennének, mondjuk az adómentes jövedelmeket próbálnám adóztatni, esetleg föltalálnám a lila alapon sárga csíkos munkát, hogy a következő hetekben azon tessenek rágódni, aztán meg majd úgyis jön valami más, a nyolckamarás parlament, a kazánlemezgyártás reformja vagy az államilag támogatott tantrikus szex.

Szóval kábé két hete, a Fradi-Újpest után úgy gondoltam, hogy visszavonom a kortárs magyar futball azonnali és teljes fölszámolására folytatólagosan tett ceterum censeómat, és egyetlen apró szabálymódosítással elérhetőnek láttam, hogy a magyar futballmérkőzések újra a nézők tízezreit csábítsák a lelátókra és milliókat a tévé elé: csupán NHL-mintára engedélyezni kellene a verekedéseket bizonyos keretek között. Az a Fradi-Újpest majdnem hogy nézhető meccs lett, miután már a pálya szélén álló, mentősnek öltözött verőember is be akart kapcsolódni a bunyóba, és volt köpdösés, rugdalózás, anyázás, minden, mintha lenne tétje az egésznek.

Aztán jött a hét végi Fradi- Debrecen, és megint vissza kellett térnem eredeti álláspontomhoz, miszerint a magyar futball nevű köztörvényes bűncselekményben valamennyi bűnrészest a lehető legszigorúbban felelősségre kell vonni, a pályákat sóval bevetni, minimum húsz évre betiltani a labda lábbal való érintését.

A hétvégi, színvonalában a régi idők szociális otthonainak rekreációs foglalkozásait idéző Fradi-Debrecen után az történt ugyanis, ami sehol máshol nem történhetett volna meg, mert egy ilyen mérkőzés után Albániától Izlandig szégyenkezve menekült volna az öltözőbe mind a két csapat. Nos, egy ilyen mérkőzés után a Debrecen játékosai úgy ünnepelték magukat a gyepen, mintha továbbjutottak volna az UEFA-kupa első pót-előselejtező köréből, bokszolták a levegőt, csúsztak hason a füvön, ugráltak zászlókkal a nyakukban, énekelve.

Ilyenkor muszáj azt gondolnia az embernek, hogy a magyar játékosok nemcsak egyszerűen szélhámosok, kriplik és pofátlanok, de alighanem szellemi fogyatékosok is, vagy még soha életükben nem láttak egyetlen Bajnokok Ligája- vagy angol bajnoki közvetítést sem, ezért nincsenek tisztában azzal, hogy csak a körülmények különösen szerencsés alakulása esetén lenne esélyük mondjuk az Arsenal-játékosok nagyszüleiből verbuvált csapat ellen, de a Juventus pályafenntartó munkásainak válogatottja már biztosan alázná a magyar bajnokot, tehát a dolog sportértéke kábé egy kocsmai fingóverseny megnyerésével egyenértékű, és ezen arányok figyelembevételével nem biztos, hogy indokolt a levegőbe bokszolás, a füvön csúszás és az ugrálva éneklés.

És hogy mi lenne indokolt, azt most hagyjuk. www.nol.hu/szerda

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.